A német kancellár hivatalában fogadta a magyar miniszterelnököt. A megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Angela Merkel kiemelte: fontos, hogy a magyar kormány „megszívlelte” az európai partnerek felvetéseit és az Európai Bizottság iránymutatásait követve módosított azokon a törvényeken, amelyekkel kapcsolatban kételyek merültek fel. Hozzátette: hasznos volt a csütörtöki nyílt párbeszéd, mert hozzásegített a gazdaságpolitikával, a választójoggal és a „sajtópolitikával” kapcsolatos folyamatok „mozgatórugóinak” mélyebb megértéséhez. Megjegyezte: örömmel fogadta, hogy magyar kollégája a találkozón hangsúlyozta, hogy „a német cégeket szívesen fogadják Magyarországon”. Hozzátette: „jó kapcsolatokat akarunk” a német vállalkozások és a magyar gazdaság között.

Orbán Viktor kiemelte: a gazdasági kapcsolatok erősségét mutatja, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre német cégek Magyarországon és 18 új gyárat építettek.

A kancellár és a magyar kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a tervezett euróövezeti bankunió ügyében nem szabad elhamarkodottan dönteni és a minőségre kell törekedni a gyorsaság helyett. A következő hétéves uniós keretköltségvetés ügyéről szólva Orbán Viktor elmondta: támogatást kért német partnerétől ahhoz, hogy Magyarország „ne a vesztese legyen” a következő költségvetési periódusnak. A német kancellár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az uniós források méltányos elosztására van szükség, és a tervezhetőség szempontjából igen hasznos lenne, ha a kérdésben már a novemberi uniós csúson döntéseket lehetne hozni.

A gazdasági kilátásokról szólva Angela Merkel elmondta: a német gazdaság az idén és jövőre is 1 százalék körüli mértékben nőhet, és megérzi az euróövezeti válságot. Orbán Viktor hangsúlyozta: elmúltak azok az idők, amikor a magyar gazdasági növekedés képlete a „német növekedés szorozva kettővel” volt, ugyanakkor már nem csak a német gazdaság a magyar fejlődés motorja. A magyar gazdaság teljesítménye az idén csökken, de jövőre „növekedési fordulat” megy végbe, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket terjeszt majd a parlament elé – mondta a kormányfő. Hozzátette: az államháztartás helyzete harminc éve nem volt annyira kedvező, mint jelenleg, és a konszolidáció határozottan halad előre. Nagyobb mértékű gazdasági növekedésre viszont a következő két-három évben nem lehet számítani, ezért a legnagyobb „szakmai kihívása” az lesz, hogy miként lehet alacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát.

Angela Merkel az euróövezeti csatlakozás kérdéséről újságírói kérdésre válaszolva elmondta: érthető, ha Magyarország jelenleg nem foglalkozik az euró bevezetésének gondolatával, de az euróövezet stabilizálása után ismét napirendre kerül majd új tagok felvétele a valutaunióba. Az euró sikere az övezeten kívüli uniós tagok elemi érdeke – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor „soha nem tett ellenvetést” az euróövezeti reformokkal szemben, hanem „sok sikert kívánt” hozzájuk, „és nekünk csak ez számít” – mondta a kancellár. A magyar miniszterelnök hozzátette: Magyarország „nem veti el az eurót”, de csak akkor akarja bevezetni az új fizetőeszközt, amikor ismét „perspektívát kínál”, és az ország felkészült a bevezetésére.

A kancellárral folytatott tárgyalás után Orbán Viktor miniszterelnök Megújuló Európa címmel tartott előadást a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában.

A berlini kancellári hivatal kijáratánál a miniszterelnök egy nagyjából húsz fős tüntető csoport várta Orbán Viktort. A Berlini ellenállási sejt elnevezésű Facebbok-csoport bejelentett demonstrációjának résztvevői piros trikót viseltek, amelyeken fehér és zöld betűkkel egy-egy felirat állt, köztük az, hogy „paraszt vagyok”, „zsidó vagyok”, „nő vagyok”, „pályakezdő vagyok”. A szervezők egyike az MTI-nek elmondta: a megmozdulással az ellen tiltakoznak, hogy a kormány szerintük szétszakítja és egymás ellen fordítja a társadalmi rétegeket, eltávolítja Magyarországot az Európai Uniótól, és magát az EU-t is megosztja politikájával.