2024 június 13

Nincs veszélyben a jegybank célja

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint szeptemberben a vártnál magasabb, 1,4 százalékos volt az éves infláció. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal növekedtek. Elemzők 1,0 és 1,3 százalék közötti prognózisokat adtak a szeptemberi tizenkét havi inflációra.

Alacsony az infláció és ez így is marad

Nem változtak a Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint elsősorban a dohányáruk, illetve kisebb részben az alkohol árának emelkedése miatt lett az elemzői várakozásoknál magasabb a szeptemberi infláció. Hozzátette, hogy ezeknek az áralakulásoknak az időbeni megoszlását nem lehetett pontosan előrejelezni. Megjegyezte, hogy a szeptemberi 1,4 százalékos év/éves mutató így is alacsony, hiszen ebben az évben ennél alacsonyabb csak augusztusban volt a drágulás üteme.

Az inflációs mutató mögötti fundamentumok változatlanok az elemző szerint, vagyis továbbra is a gyenge belföldi kereslet, valamint a rezsicsökkentések játszanak szerepet az alacsony inflációban. A tervezett újabb rezsicsökkentés részben még az idén, illetve a jövő év elején éreztetheti hatását a fogyasztói árindexben, attól függően, hogy mikor jelenik meg a számlákban.

Jobbágy Sándor 2013-ban 2 százalék körüli, vagy annál valamivel alacsonyabb éves átlagos inflációra számít, előrejelzése szerint jövőre ennél kissé magasabb lehet az árindex, de továbbra is a 3 százalékos jegybanki inflációs cél alatt marad.

Kettős hatás érvényesül

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary elemzője nem tartja meglepőnek a piaci konszenzusnál kissé magasabb fogyasztói árváltozást, mivel cégénél 1,3 százalékos stagnálást vártak az előző hónaphoz képest. Hozzátette: az emelkedés mögött egyrészt a szezonális tényezők álltak, drágultak a ruházati cikkek, ami az augusztusi statisztikákban nem jelent meg. Számítani lehetett arra is, hogy a dohánytermékek árának emelkedése és a pénzügyi szolgáltatások drágulása is növeli az inflációs indexet. Megjegyezte azt is, hogy míg eddig a tartós fogyasztási cikkek ára csökkentést mutatott havi alapon a forint gyengülése ellenére, addig szeptemberben áremelkedést mutattak ki.

Összességében az Erste szakértője szerint érdekes kettősség látszik a fogyasztóiár-indexben: a rezsicsökkentés – amely tovább folytatódik – alacsony szintre tudta csökkenteni az inflációt, ugyanakkor a belső kereslet élénkülése az inflációs nyomás emelkedésének irányába mutat. Az árfelhajtó tényezők közé sorolta az elemző az élelmiszerek és a szolgáltatások árának növekedése mellett a tartós fogyasztási cikkek árváltozását is. „Ha van költséginflációs nyomás a gazdaságban, akkor az csak akkor tud megjelenni, ha élénkül a belső kereslet” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a nyomást a maginflációnak a teljes inflációs indexnél nagyobb mértékű növekedése mutatja.

Az elemző nem számít negatív folyamatokra az év végéig, várakozása szerint decemberben a rezsicsökkentés hatásainak elszámolása miatt 1,0 százalék alá csökkenhet az infláció, éves átlagban pedig 1,8 százalék lehet. Véleménye szerint jövőre jóval a 3 százalékos cél alatt maradhat az infláció, a 2014-es év egészére átlagosan 2,3 százalékot vár.

Az idén 1,9, jövőre 1,6 százalék lehet az átlagos érték

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: a várakozásoknak megfelelően a dohánytermékek árrésének emelése szeptemberben már túlnyomórészt megjelent a fogyasztóiár-indexben. Az élelmiszerárak 0,4 százalékos havi csökkenését döntő mértékben az idényáras élelmiszerárak 5,3 százalékos zuhanása okozta, ami részben a tavalyinál érdemben kedvezőbb termésnek köszönhető.

Úgy vélte, az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással: egyes banki szolgáltatások áremelése, valamint a taxitarifák markáns emelésének hatása felfelé húzhatja az inflációt. Ezzel szemben az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak.

Az elemző így a következő hónapokban 1,5-1,6 százalék körüli inflációra számít. A háztartási energiaárak további 11,1 százalékos csökkentése novembertől tovább mérsékli az inflációt, így decemberre az infláció 0,8 százalékra eshet.

Az idén 1,9 százalék, jövőre 1,6 százalék lehet az átlagos infláció, amire a sertés- és baromfihúsok áfájának csökkentése további lefelé mutató kockázatot jelent – fűzte hozzá.

Suppan Gergely szerint is bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat az infláció, így a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Rámutatott ugyanakkor: a 3 százalék feletti maginfláció miatt indokolt az óvatosság, a második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülése látszódik, ez azonban nem elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. A legutóbbi piaci folyamatokat figyelembe véve továbbra is szükséges az óvatosság, amit az MNB monetáris tanácsa is hangsúlyoz. A jelenlegi árazások alapján a monetáris tanács 3,25 százalékig csökkentheti az alapkamatot, ami megfelel a várakozásoknak is – véli az elemző.