Vilniusnak szerinte szinte nincs is más választása, mert a litas árfolyama két évtizede valamelyik vezető valutához, előbb a dollárhoz, majd az euróhoz kötött, ami mellett a balti ország a válság alatt is kitartott, ezért az euróválság minden megrázkódtatását kénytelen volt elviselni az eurót használó országokkal együtt, a litas leértékelése ugyanis így nem jöhetett szóba. Sadzius elmondta, hogy a vilniusi kabinet elsősorban a költségvetési kiadások lefaragására összpontosított a pénzügyi konszolidáció során.
A kritériumok teljesítése nem bűvésztrükk
Litvánia gazdasága 2009-ben 14,8 százalékkal esett vissza, mostanra viszont a GDP újra meghaladja a válság előtti szintet – vetette közbe Vitas Vasiliauskas, a litván jegybank igazgatótanácsának elnöke. Sadzius pedig rámutatott, hogy a válságban 10 százalék közelébe ugró költségvetési hiány tavaly 3,2 százalék volt, idén pedig várhatóan 1,9 százalékra mérséklődik. Mint mondta, még nem biztos, hogy sikerül, nem túl derűlátó, de van némi esély, hogy a litván büdzsé 2016-ra egyensúlyba kerül.
Sadzius szerint egy kicsi és nyitott gazdasággal rendelkező ország számára nem igazán lát más lehetőséget, mint a csatlakozást az euróövezethez, amelyet az EU magjának nevezett.
Vilnius 2006-ban már egyszer nekifutott, hogy bevezesse ez eurót, ám akkor az infláció magasabb lett a megengedettnél, majd kétszámjegyűre nőtt. Sadzius szerint a legfőbb lecke, amelyet meg kellett tanulniuk, az volt, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése nem „bűvésztrükk”, azokat nem elég névleg teljesíteni, kulcsfontosságú, hogy a feltételek teljesülése fenntartható legyen. A litván pénzügyminiszter szerint országa gazdasága immár készen áll arra, hogy beilleszkedjen abba a folyamatosan fejlődő gazdasági mechanizmusba, szabályrendszerbe, amelyet a közös fizetőeszköz bevezetése jelent.
Sadzius figyelmeztetett, hogy az euró bevezetésével csökkeni fog a kamatláb Litvániában, a jelenleginél valamivel olcsóbbá válik majd a hitelezés, és az olcsó pénz „nem bölcs” pénzügyi döntésekre késztethet egyeseket, amit szerinte el kell kerülni.
Nagyon-nagyon logikus lépés
Vitas Vasiliauskas jegybankelnök a beszélgetésen „nagyon-nagyon logikus” lépésnek nevezte, hogy Litvánia bevezesse az eurót, mint mondta, a korábbi próbálkozással ellentétben Litvánia gazdasága nem csak nominálisan, az elvárt főbb makromutatók szintjén konvergál az eurózónához, a konvergencia valós. Kitért arra is, hogy a litván bankszektor az ország gazdaságához mérten nem túl jelentős, főleg skandináv bankok leányvállalataiból áll, egészséges, likviditása és kapitalizációja megfelelő. Vasiliauskas szerint jelenleg egyáltalán nem fenyeget az a veszély, hogy elszabadulna az infláció. Idén 0,7, jövőre 1,5, azt követően pedig 1,9 százalékos pénzromlásra számít – mondta.
Mind a jegybankelnök, mind a pénzügyminiszter beszélt arról is, hogy ugyan aggasztja őket egy esetleges gazdasági háború, amely az EU és Oroszország közötti szankciókból, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok drasztikus megromlásából következne, ám aggályaik nem túl súlyosak, mert Litvánia kereskedelmét ez inkább közvetetten érintené, az exportnak ugyanis alig 5 százaléka irányul közvetlenül Oroszországba. Elismerték ugyanakkor, hogy az ország földgázellátása jelenleg teljes mértékben Oroszországtól és a Gazpromtól függ, jelenleg Litvánia gázhálózata nincs is összekötve a többi uniós tagállammal. Reményeik szerint viszont 2014 vége felé működni kezd az ország első LNG-terminálja, amelyen keresztül az orosz gáztól függetlenül tankerhajókon érkezhet Litvániába a cseppfolyóssá alakított földgáz.
