A korrekció hétvégéjén sajátos időzítés, hogy éppen a G20 csoport találkozójával esett egybe, amelyen növekvő vita bontakozott ki Japán devizaleértékelődést elősegítő pénzügyi lépéseivel kapcsolatban, reagálva a korábbi G 7 vezetők által kijelentett alapgondolatra, miszerint a gazdaságpolitikát nem szabad felhasználni a célzott árfolyam politikai célokra.

Amíg a G-7 megpróbálta jogszerűvé tenni a tudatos devizaleértékelési gyakorlatot ezzel a kijelentéssel, a valóságban, a befektetők – úgy tűnik-, képesek a valódi motivációkat átlátni.

Ennek fő oka az uralkodó média által elősegített arany – korrekció  a fedezeti alapok  tavaly év végi  aranyeladásaival kapcsolatban. A negyedéves adatok szerint, a Soros György befektetési alapja-kezelő a negyedik negyedévben eladta az általa tulajdonolt arany STRD (befektetési jegyek) felét. A Bloomberg hírügynökség ezt a lépést olyan mértékűnek tulajdonította, amely „megerősíti a spekulációt, hogy az arany  12 éves bika-irányú növekedése végére ért.” Ugyanakkor, Soros lehet, hogy azért számolta fel aranykészletét, mert megállapította, hogy a devizapiacon rövid távon más, jobban jövedelmező befektetésekre nyílik lehetőség. Vagyis egy ilyen eladás nem feltétlenül magáról az aranyról, hanem az abból szerezhető jövedelemről és annak egyéb alternatívákon elnyerhető valószínűsíthető jövedelméről szól. Lehet, hogy Soros talál másalternatívákat, amelyekben azt várja, hogy a befektetése több hozamot hoz az aranynál. Mások viszont lehet, hogy nem találják meg ugyanezeket a lehetőségeket, mivel az nem került nyilvánosságra, hogy Soros az aranyeladás ellenében kapott pénzt mibe fektette.

A kormányzati pénzpolitikák politikák, elsődleges célok változnak, és tavaly év végén, Japán új vezetője, Shinzo Abe miniszterelnök, nyíltan jelezte azon szándékát, hogy le kell szorítania a devizája értékét, hogy a gazdaság versenyképessége növekedjen és inflációt vezessen be a korábbi defláció helyett. A mintegy tízéves defláció stagnálást hozott, mert az emberek megtanulták, hogy nem érdemes költeni, mert hónapok múlva az árak érezhetően csökkennek, és bankba sem érdemes betenni a pénzüket, mert nem kaptak rá értelmezhető kamatot, ezért a pénzösszegeket otthon tartották, készpénzben, ami a keresletet elodázta, és a gazdaságban stagnálást hozott. A miniszterelnök szóbeli intervenciójára és a Bank of Japan növelt pénzellátásának hatására, a jen értéke meggyengült, ez persze az aranynak jenben kifejezett árát megnövelte.

Más szavakkal, egy japán aranybefektető valószínűleg el van ragadtatva az aranykereskedelem alakulásától az elmúlt pár hónapban.

Ha egy pillantást vetünk az aranyár teljesítményére jenben és USA dollárban az elmúlt hat hónapra, az alábbi táblázatot láthatjuk, a változást százalékban kifejezve. Augusztustól novemberig az arany százalékos változása jenben és dollárban szorosan követi egymást, míg azóta a miniszterelnöki pénzpolitika hatására az aranyár jenben kifejezve 19 %-kal emelkedett, míg US dollárban számolva alig van változás.

Soros György úgy tűnik,  előre felmérte azt a hatást, amelyet a japán kormánypolitika valószínűsíthetően okoz  a (jen) pénz forgási sebességében. Amint ez kiderült, ez egy zseniális észrevétel volt. Nyílván eladta a jent, amely igencsak felforrósodott kereskedésben naponta veszti értékét a Wall streeten. Az ügyeleten a Wall Street Journal szerint Soros legalább egymilliárd dollárt  keresett a jen közel húsz százalékos esésével, négy hónap alatt.

Csodálhatjuk Sorost, hogy képes azonosítani azt a jelentős hatást, amelyet a kormányzati politikák változtatása a piacokon okoz, olyan könnyen ismeri fel, mint amikor a jég elválik a víztől. Ennél is fontosabb, hogy az események változásával egyidejűleg gyorsan cselekszik.

Felmerül a kérdés, vajon kiktől nyerte el ezt az irdatlan mennyiségű pénzt. Nyílván azoktól, akik a tízéves megszokásból a jen erősödését várták és nem azonosították, hogy a japán miniszterelnök – egyébként miniszterelnököktől szokatlan módon – tényleg érvényt szerez akaratának és kimozdítja Japán az évtizedes eltunyulásból.

Sorosnak  nem ez az első nagy győzelme a devizapiacokon. 1992-ben a brit kormány politikai változásaira alapozva,angol fontot adott el a Bank of England ellenében és német márkát vásárolt, amely üzletből térdre kényszerítve a brit központi bankot 1,8 milliárd dollár nyereséggel szállt ki.

A kialakuló új egyensúlyok és egyensúlytalanságok megváltoztathatják a környezet változásainak dinamikáját, a kormányzati politika jelentősen megváltoztathatja a pénz forgási sebességét. A globális befektetők éppen ezeket a tendenciákat vizsgálják, hogy hol, mennyit fektessenek be árukba és egyéb piacokba, új lehetőségeket kutatva és a kockázat mértékének megfelelő beállításával.

Szerkesztőségünk megjegyzi, hogy annakidején az új japán miniszterelnök pénzpolitikai elképzeléseit részletesen ismertettük, még az aranyrovatban is, így ugyanannyi információ alapján olvasóink remélhetőleg – léptékeiknek megfelelően – Soroshoz hasonlóan nagyot szakítottak a jeneladáson.

Azoknak akik, ezt realizálták egy újabb elgondolást súghatunk meg. Elképzelhető, hogy az arany jelenleg az extrém túladottság állapotában van, ami egy vásárlási lehetőséget is jelenthet. Lentebb látható az oscillátor modell, ameléy az arany a megszokott szórásának kétszerese körül található éves összehasonlításban. Ez az elmúlt 10 évben igen ritkán fordult elő, és mindegyik esetben jelentős aranyár- megugrás követte.