175 ezer forint a havi létminimum

A dolgozói szegénység leküzdésére további béremelésekre van szükség – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón a Policy Agenda által második alkalommal publikált létminimum számításokra reagálva.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

A MASZSZ elnöke kiemelte: az átlagkereseteket tekintve a visegrádi országok (V4-ek) között Magyarország az utolsó helyen áll. Az eseményen bemutatott kutatás szerint tavaly havi 88 619 forint volt az egy felnőttből álló háztartás létminimum értéke, míg a tipikusnak mondható, két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 256 995 forint.

A felmérést a Policy Agenda a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését támogatta a Friedrich Ebert Alapítvány.

Cél a létminimum

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője kifejtette: becslésük szerint jelenleg a magyar társadalom 36 százaléka él a létminimum szintje alatt. Hozzátette: a felmérés eredményei alapján jelen állás szerint megvalósíthatónak látszik a szakszervezetek azon célkitűzése, hogy 2018 január 1-jétől minden 8 órában dolgozó munkavállaló nettó jövedelme érje el a létminimum összegét.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Kiss Ambrus közölte: a létminimum Magyarországon azt a jövedelmet biztosítja egy háztartás számára, amely a folyamatos szerény életvitel fenntartásához szükséges. Tehát ez az összeg nem alkalmas váratlan kiadások finanszírozására, és ebből a pénzből félre sem tudnak tenni.

A politológus a közfoglalkoztatottak helyzetére is felhívta a figyelmet, mert mint mondta: nőtt a közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér közti bérolló, ugyanis 2017-ben előbbi 3 százalékkal, míg utóbbi 15 százalékkal emelkedett. Ezáltal a közfoglalkoztatotti bérből fenntartott háztartások 99 százaléka tartozik a létminimum alatt élők táborába – jelezte az elemző.