Domokos László azon a tájékozatón elemezte a pénzügyi kultúra helyzetét, amelyen bemutatták az ÁSZ, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, a Magyar Pénzügyi–Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete és a Szegedi Tudományegyetem Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról című kutatása eredményeit.

Ellenőrzési tevékenységén túl a számvevőszék társadalmi felelősségvállalásán keresztül is hozzá kíván járulni Magyarország gazdasági és társadalmi jólétének fejlődéséhez, ezért kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi kultúra magyarországi terjesztését és fejlesztését – közölte az ÁSZ elnöke.

Domokos László kiemelte: a pénzügyi kultúra fejlesztése, a megalapozott pénzügyi döntések nem csupán az egyének és a családok, de az egész magyar társadalom boldogulását is előmozdítják. Ha a polgárok felelős pénzügyi döntéseket hoznak, az biztos alapot jelent Magyarország egészének pénzügyi stabilitásához. Fontos, hogy az állampolgárok ismerjék reális lehetőségeiket, illetve a pénzügyi kockázatokat is – hangoztatta az ÁSZ elnöke.

Rámutatott: a pénzügyi kultúra széles körű javítása nélkül nem lehet hosszú távon rend a magyar közpénzügyekben.

Vass László, a BKF rektora azt emelte ki, hogy a főiskolán oktatott minden tárgynál lehetőség szerint be kell mutatni azok pénzügyi hátterét is.

Huzdik Katalin, a BKF és Béres Dániel, az ÁSZ kutatója elmondta: a több mint kétezer hallgató bevonásával lezajlott kérdőíves felmérés eredményei szerint a középiskolai pénzügyi képzésben részesültek pénzügyi kultúrája nem fejlettebb azokénál, akik ilyen képzésben nem részesültek.

A kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a hallgatóknak élethelyzetüknek és célrendszerüknek megfelelő a pénzügyi műveltségük, ám nincs lehetőségük hosszú távú céljaik pénzügyi megalapozására. Kiderült, hogy a fiatalok jelentős részének a saját tudásáról alkotott képe, illetve a valós tudása eltér egymástól, ugyanakkor túlnyomó többségük a kockázatok kerülésére törekszik a pénzügyek területén.

A kutatás fókuszában a felsőoktatásban tanuló 18-25 éves korosztály állt, azért esett rájuk a választás, mert így komplex kép kapható a magyar fiatalok pénzügyi szocializációjáról.

A 79 kérdésből álló kérdőív segítségével a kutatás két és fél hónapon át tartott, az adatfelvétel során összesen 2070 értékelésre alkalmas kérdőív született.

A kérdőívek feldolgozásához, a pénzügyi kultúra szintjének meghatározásához ezért létrehoztak három új mutatót. A Pénzügyi Tájékozottsági Mutató (PTM) a kalkulációs készséggel kiegészített tárgyi tudást mutatja meg, az Énkép Index (ÉI) pedig a hallgatók valós és vélt tudása közötti különbség nagyságát jelzi. A harmadik, Kockázatvállalási Mutató (KM) a fiatalok kockázatvállalási hajlandóságáról adott képet.

A kutatás rávilágított: a felsőoktatásban tanuló fiatalok valós és vélt pénzügyi tudása között lényeges különbség van. A vizsgált korosztály több mint fele (59 százalékuk) ugyan reálisan ítéli meg önmagát, azonban nagyarányú a saját tudásukat felül (30 százalékuk), illetve alulértékelők (11 százalék) mértéke is. A nemek között nincsen szignifikáns különbség ebben a tekintetben.

A téves önértékelésből eredő kockázatokat némileg enyhíti, hogy a fiatalok közel háromnegyede kockázatkerülő magatartást mutat, ha pénzügyi döntést kell hoznia. A túlzott kockázatkerülés azonban a pénzügyi lehetőségek kihasználását akadályozhatja.

A hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid, közép- és hosszú távú célokkal, ám a jövedelmi helyzetük, illetve a megtakarítási lehetőségeik csak kevesük számára teszi lehetővé, hogy a hosszú távú céloknak megfelelően cselekedjenek pénzügyi döntéseik során. A többség a rövid távú megtakarítási formákat preferálja. A jövedelem és így a megtakarítás növekedésével párhuzamosan a megtakarítási forma is a komplexebb, hosszabb távra szóló pénzügyi termékek felé tolódik el – derült ki a kutatásból.