A témáról az EP szlovákiai információs irodája készített közvélemény-kutatást, ennek eredményeit az irodát vezető Robert Hajsel ismertette Pozsonyban pénteken. A felmérést azzal összefüggésben készítették, hogy az EP februárban nem fogadta el azt a költségvetési tervezetet, amelyet a tagországok állam- és kormányfői (Európai Tanács) terjesztettek elő a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan.
A Szlovákiában megkérdezettek csaknem egyharmada (29 százalék) annak a véleményének adott hangot, miszerint olyan irányban kellene bővíteni az EP jogköreit, hogy az uniós képviselőtestület változtatni tudjon a költségvetés egyes tételein. A válaszadók 17 százaléka ellenben azt a véleményt vallotta, hogy az EP-nek nem kellene döntésjoggal rendelkeznie ebben a kérdésben. A megkérdezettek legnagyobb része (32 százalék) az EP jelenlegi jogköreinek megőrzését tartja a követendő iránynak.
A kutatás során megkérdezettek legnagyobb hányada (40 százalék) úgy vélekedett, hogy az EU leendő költségvetésének legnagyobb részét a foglalkoztatáspolitikára kellene fordítani. A válaszadók mintegy 32 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy a legnagyobb összegnek az egyes tagországok és régiók között tapasztalható különbségek felszámolására, vagyis az unió a kohéziós politikájára kellene jutnia. A mezőgazdaság támogatását a megkérdezettek 13 százaléka, a kutatást és tudományt pedig csupán 5 százaléka helyezte az első helyre.
A megkérdezettek fele azt a felvetést is támogatásra érdemesnek találta, miszerint a jövőben az EU-nak saját költségvetési forrásokat kellene létrehoznia. Ilyen lehetőségként eddig a banki tranzakciók megadóztatása, valamint az egyes tagállamok GDP-arányos hozzájárulásának növelése merült fel.
A hétéves keretköltségvetésről február elején született megállapodás az uniós tagországok állam- és kormányfők brüsszeli tanácsokzásán. Az Európai Parlament azonban csak számos bizottsági vita után júniusban fogadhatja el a büdzsét.
