Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a vezető tisztségviselők felelőssége két irányban áll fenn: egyrészt a társaság irányában, másrészt pedig harmadik (külső) személyek irányában. Fontos hangsúlyozni, hogy a vezető tisztségviselők felelősségének jogi szabályozása csak ez utóbbi esetben (azaz harmadik személyekkel szemben) változik jelentősen az Új Ptk-ban. Nézzük a két eset szabályozását az Új Ptk-ban

A vezető tisztségviselők felelőssége a társaság irányításában

3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek (a társaságnak) okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselők naponta több tucat is hozhatnak. A legtöbb esetben nincs lehetőségük arra, hogy minden döntést 100%-osan mérlegeljenek, minden szerződést átolvassanak. Éppen ezért szinte elkerülhetetlen, hogy valamilyen hibát vétsenek. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor már csak a tulajdonoson múlik, hogy az okozott kárt megtérítését követeli-e az adott vezető tisztségviselőtől (hacsak a vezető a később ismertetendő szabály szerint ki nem menti magát).

A vezető tisztségviselők által okozott kár annyi féle lehet, ahány féle cég van, így csak néhány példát sorolnánk fel:

· A vezető tisztségviselő a bérleti szerződést nem kellő gondossággal köti meg / módosítja.

· A vezető tisztségviselő nem veszi figyelembe, hogy az EU-s támogatási szerződés alapján nem köthet szerződést a társuláshoz nem tartozó önkormányzattal.

· A vezető tisztségviselő olyan szerződést ír alá, amely alapján irreálisan magas kötbérfizetésre kötelezik a társaságot.

· Fuvarozó cégnél a nem megfelelő abroncs miatt balesetet szenvedett munkavállaló kártérítési igényt támaszt.

A vezető tisztségviselők felelőssége harmadik személyek irányításában

6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért]

Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

A harmadik személyeknek okozott károk között elsőként az Új Ptk. teljesen új rendelkezését kell megemlíteni, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a károsult kárigényét ne csak a társasággal, hanem a vezető tisztségviselővel szemben is közvetlenül érvényesítse. Ez azt jelenti, hogy bírósági marasztaló ítélete esetén a megítélt kár akár a társaság, akár a vezető tisztségviselő teljes magán vagyonából is behajtható lesz.

3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

Szintén a harmadik személyekkel szembeni felelősség szabályait kell alkalmazni tehát abban az esetben is, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a vezető tisztségviselő a hitelezők érdekeit nem veszi figyelembe. Ez a szabályozás a jelenleg hatályos Ptk-ban is szerepelt, így nem hoz újdonságot (talán enyhül a korábbi szigor, amely a hitelezők érdekeinek „elsődlegességét” írja elő).

A harmadik személyeknek a vezető tisztségviselők által okozott károk felsorolására is adunk néhány példát:

· Közlekedési baleset során harmadik személynek okozott kár.

· Nem szerződéses ügyfélnek, beszállítónak, vevőnek, alkalmazottnak okozott szerződésen kívüli bármilyen kár (pl. rászakad a hó egy potenciális vevő kocsijára a telephelyen).

Mentesség a felelősség alól

A jó hír, hogy van mentesség, a rossz hír viszont az, hogy csak valamivel szűkebb körben lehet érvényesíteni a mentességet károkozás esetén (jelentősen szűkebben mint a régi Ptk. esetén).

A vezető tisztségviselő ugyanis csak abban az esetben tud jogi szempontból mentesülni, ha bizonyítja, hogy

· a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, és

· a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és

· nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Fontos, hogy ennek a három körülménynek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy mentesüljön a felelősség alól, ami azt jelenti, hogy csak ebben a körben tudja csak kimenteni magát a károkozó.

Fontos továbbá, hogy az új Ptk. nem beszél a cégvezető felelősségéről, ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az új szabályozás nem terjeszti ki a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályokat a cégvezetőkre. Az ő felelősségükre a munkaszerződésükben foglalt felelősségi szabályok irányadóak. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a bíróságok joggyakorlata a későbbiekben kialakíthat szigorúbb feltételeket az adott kérdéskörben.

Várható tendenciák

Az Új Ptk. szigorítása nyomán várhatóan az alábbi tendenciákra lehet majd számítani:

· Növekedni fog azoknak a pereknek a száma, amelyekben (a társaság mellett)a vezető tisztségviselőt perelik a károsultak.

· Szintén növekedni fog azoknak a pereknek a száma is, amelyekben a társaság a távozó vezető tisztségviselőt fogja perelni a korábban meghozott döntések miatt.

· Egyre több vezető tisztségviselő fog mentesítést kérni a társaságtól, azaz hogy mentesítse őt a társaságnak okozott károk megtérítése alól. Ez a megoldás ugyanakkor nem jelent teljes biztonságot a vezető tisztségviselők részére, mivel a harmadik személyeknek okozott károk vonatkozásában, továbbá abban az esetben, ha a társaság fizetésképtelensége esetén felróhatóan járt el, úgy a saját vagyonából kell helytállnia.

· Sokan élni fognak a bizalmi vagyonkezelés lehetőségével és erre szakosodott cégekre (illetve az ilyen tevékenységet nem üzletszerűen végző magánszemélyekre) fogják bízni a magánvagyonuk kezelését. Az ilyen vagyon már nem fogja a vezető tisztségviselő tulajdonát képezni, tehát kártérítési igényt sem lehet könnyen erre vonatkozóan érvényesíteni.

· Jelentősen meg fog szaporodni a vezető tisztségviselők kárait fedező felelősségbiztosítások száma. Ez a megoldás mind a társaságnak, mind pedig a harmadik személyeknek okozott károkat megtéríti, sőt már az eljárás elejétől kezdve fedezi a vezető tisztségviselők jogi védelmi költségeit, illetve megtéríti a társaságnak azon összegeket, amelyet a társaság a vezetője helyett kifizetett. Ez azt is jelenti, hogy a társaság az ilyen jellegű kockázatait egy biztosítóra tudja áthárítani. A biztosítók a piac megnövekedett igénye miatt fokozott árversenybe kezdtek, így egy ilyen megoldás a legkisebb cégektől a legnagyobbakig optimális megoldás lehet.

Vélemény a vezető tisztségviselők felelősségéről

A szerződéses károkozás körében a felelősség nem változott lényegesen, a kimentés valamivel szűkebb körűvé vált, de ebben a kérdésben a bírósági gyakorlat lesz majd a meghatározó.

A szerződésen kívüli károkozás esetén valóban megnövekedett a felelősség, azonban nem várható, hogy gyakori problémát okozzon ez a kérdés az ügyvezetőknek.

Véleményünk szerint az Új Ptk. által bevezetett szabályoknak az adott vezető tisztségviselőre, illetve az adott társaságra vonatkozó várható hatását minden esetben egyedileg kell megvizsgálni. Ugyanis csak egy komplex vizsgálatot követően lehet olyan megoldási javaslatot adni, amely mind a vezető tisztségviselőnek, mind a társaságnak elfogadható.

Kiemelten fontos, hogy – amennyiben ez idáig elmaradt volna – készítsenek írásbeli szerződést a vezető tisztségviselő és a társaság között. Gyakori hiba ugyanis, hogy ezt a felek elmulasztják. Amennyiben már rendelkeznek ilyen szerződéssel, akkor mindenképpen javasoljuk ennek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy minden tekintetben megfeleljen az Új Ptk. rendelkezéseinek. Javasoljuk továbbá, hogy kezdjenek tárgyalásokat az ún. mentesítési nyilatkozattal (felmentvény) kapcsolatosan, amely akár külön nyilatkozatban, akár a felek közötti szerződésben módosítás útján is létrejöhet.

A fentieken túlmenően véleményünk szerint valamennyi vezető tisztségviselő és társaság számára a kockázatok jelentős mérséklését jelentheti a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás megkötése.

A teendők tehát röviden

Kockázatmérséklési lehetőségek áttekintése:

· Vezető tisztségviselői szerződés megkötése (amennyiben nincs ilyen), vagy

· Vezető tisztségviselői szerződés felülvizsgálata (amennyiben már van ilyen),

· Mentesítési nyilatkozattal kapcsolatos tárgyalások megkezdése, illetve nyilatkozat beszerzése,

· Biztosítási ajánlatkérés, illetve szerződéskötés a biztosítóval.