2020. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képest:

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 92 ezer fő, amunkanélküliségi ráta 3,6% volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 81 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 3,9%-ra emelkedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,4% volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak, valamint az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, az előbbi csoporté 3,4%, az utóbbié 2,2% volt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 10,4 hónap volt, a munkanélküliek 29,8%-a keresett legalább egy éve állást, vagyistartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,5, valamint 2,3%-os értékekkel. A legmagasabb, 7,1%-os munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország kivételével a munkanélküliség stagnált vagy kisebb-nagyobb mértékben nőtt. A legnagyobb változás Dél-Dunántúlon volt, ahol a ráta értéke 1,5 százalékponttal, 6,2%-ra emelkedett.

2020. márciusban:

A munkanélküliek átlagos létszáma 168 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7% volt.

Az előző hónaphoz és a 2019. márciusi adathoz képest lényegében sem a munkanélküliek száma, sem a munkanélküliségi ráta nem változott.

Az állástalanokká válók száma azonban az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 56 ezer fővel növekedett. Ez a nemzetközi összehasonlításra is hivatott, ILO-definíciók1 szerinti számbavétel azonban túlnyomórészt nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. (Az előbbiekét 2 ezer, az utóbbiakét 54 ezer fővel.) A munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége ugyanis – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni.

2020. március végén az egy évvel korábbihoz képest:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 0,9%-kal, 281 ezer főre nőtt.

A 2020. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 466 ezer fő, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,7% volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabbfoglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket.
2020. márciusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 442 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel kevesebb, míg a 15–64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 0,9 százalékponttal, 69,2%-ra csökkent.

2020. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 0,7%-kal alacsonyabb, 4 millió 466 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók és a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma egyaránt 16 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké lényegében nem változott.

A 15–64 évesek közül 4 millió 386 ezren minősültek foglalkoztatottnak, és a foglalkoztatási ráta összességében 69,7%volt. A 15–64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 20 ezer fővel, 2 millió 414 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 76,9%-ra csökkent, míg a 15–64 éves nők esetébena foglalkoztatottak létszáma 23 ezer fővel, 1 millió 973 ezer főre, a foglalkoztatási ráta pedig 62,5%-ra mérséklődött.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 282ezer fő, a foglalkoztatási ráta 28,2% volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében mérséklődés volt tapasztalható: a foglalkoztatottak száma 39 ezer fővel, 3 millió 401 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 83,1%-ra csökkent. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 703 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátaazonban – részben demográfiai okból – 2,3 százalékponttal, 58,4%-ra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta az Európai Unió 2020-ra kitűzött 75%-os célértékének felelt meg. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,9, a nőknél 67,1%.

A foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban alig, 1 százalékponton belül változott. Budapestet jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,3% volt, a legjelentősebben, 1,0 százalékponttal, 73,7%-ra Nyugat-Dunántúlon növekedett az értéke. A legnagyobb mérséklődés Dél-Dunántúlon volt, a foglalkoztatottak aránya 3,1 százalékponttal, 62,5%-ra csökkent, és ebben a régióban volt a legalacsonyabb az értéke.

2020. március:

A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 442 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel, tavaly márciushoz képest pedig 22 ezer fővel csökkent. • A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2% volt, ami az előző havi értékhez képest 0,9 százalékponttal csökkent, miközben a mérséklődés az előző év márciusához képest 0,2 százalékpontos volt.