Az északi ország Oroszország ukrajnai inváziója miatt fontolgatja a szövetséghez való csatlakozást. Sanna Marin finn miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az invázió „olyan módon változtatta meg a biztonságpolitikai helyzetet, hogy nincs visszaút a régi kerékvágásba”. A NATO-hoz való csatlakozás éles fordulatot jelentene Finnország több évtizedes semlegességi politikájában, de visszahatást válthat ki Oroszországból, ahol Vlagyimir Putyin elnök hangosan ellenzi a NATO-bővítést. „Ha minden politikai pártunk készen áll – és legkésőbb szombaton a szociáldemokraták -, akkor készen állunk arra, hogy [kormányként] továbblépjünk, és akkor ez a vita, természetesen a NATO-tagságról, a parlament elé kerül, valószínűleg jövő hétfőn kezdődik. De utána készen állunk arra, hogy elküldjük a kérelmet” – mondta Pekka Haavisto finn külügyminiszter.

Finnországot jelenleg egy ötpárti koalíciós kormány vezeti. A finn elnök, Sauli Niinisto csütörtökön jelenti be véleményét az ország NATO-tagságáról, és ezzel elindul egy olyan eseménysorozat, amelynek eredményeként várhatóan elküldik a hivatalos kérelmet. Finnország azonban nincs egyedül a biztonságpolitikájának újragondolásával. A szomszédos Svédország is felülvizsgálja álláspontját Oroszország ukrajnai támadása után. „Én nagyon is támogattam, hogy mi [Finnország és Svédország] együtt csatlakozzunk, és most úgy tűnik, hogy párhuzamos folyamat zajlik, amely hasonló módon végződhet” – mondta Haavisto, hozzátéve, hogy Svédország valószínűleg „körülbelül ugyanabban az időben” küldi el NATO-kérelmét, mint Finnország.

„Katonai kérdésekben nagyon jól együttműködünk Svédországgal, valójában közös légtérfelügyeletünk van, a tengeri területeinken és így tovább, és nagyon számítunk [egymásra], és persze, ha a jövőben úgy alakul, hogy az egyik tagja a … védelmi szövetségnek, a másik pedig nem – ez szintén akadályozhatja a jó együttműködésünket” – mondta az egyidejű jelentkezés indokáról. Több NATO-tagállam, nevezetesen Németország és az Egyesült Államok, kijelentette, hogy kész biztonsági garanciákat nyújtani Stockholmnak és Helsinkinek a tagságra való jelentkezés és a hivatalos tagság között eltelt időszakban.

Mielőtt a két ország csatlakozna a védelmi szövetséghez, a NATO-ban már tagsággal rendelkező 30 tagnak jóvá kell hagynia a kérelmüket. Ez a folyamat valószínűleg legalább néhány hónapot vesz igénybe. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „minimális késedelemről” beszélt a kérvényeikkel kapcsolatban.

Júniusi NATO-csúcstalálkozó

Addig is Finnország azt reméli, hogy a szövetségtől politikai kötelezettségvállalásokat kaphat a júniusi csúcstalálkozón, amelyet a spanyolországi Madridban tartanak. „Madrid nagyon fontos a politikai kötelezettségvállalások és – a legmagasabb szinten – az új tagállamok, mint Finnország és Svédország üdvözlése szempontjából” – mondta Haavisto. „De még ezt megelőzően a NATO-tanács minden bizonnyal megvitatja ezt a kérdést, és arra is számítunk, hogy az egyes NATO-tagállamok azonnal meg fogják tenni kötelezettségvállalásaikat és véleményüket, amikor Finnország és Svédország elküldi a kérelmét” – tette hozzá.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/05/10/finland-is-just-days-away-from-applying-for-nato-membership.html