2024 április 16

Négy fontos lépést javasolnak szakértők a bankreformhoz

„Úgy hiszem, hogy ha ezek az intézkedések megvalósulnak, az biztonságosabb, stabilabb és hatékonyabb bankrendszert eredményez, amely eleget tesz a polgárok, a belső piac és az uniós gazdaság elvárásainak” – mondta Erkki Liikanen, a finn jegybank elnöke, aki korábban maga is uniós biztos volt.

A finn jegybankelnök és Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos is többször hangsúlyozta a szakértői csoport függetlenségét. Barnier elmondta, hogy a csoport ajánlásairól hat hétig tartó nyilvános konzultáció kezdődik, a bizottság pedig mindent összesítve dolgozza majd ki a konkrét jogszabály-tervezetet a bankszektor hatékonyságának javítása, versenyképességének megőrzése és az egységes uniós piac integritásának növelése érdekében. A francia biztos leszögezte, 27 tagállamban gondolkodik, a jelentés ajánlásai is ennyire vonatkoznak. Egyetlen egységes piac, azonos játékszabályokkal – fogalmazott Michel Barnier.

„A jelentés rámutat, hogy a bankok a múltban túl nagy kockázatot vállaltak, és fontos ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy a bankok biztosan ügyfeleik érdekeit szolgálják” – mondta Michel Barnier. A szakértői csoport jelentése megállapítja, hogy a bankok a pénzügyi válságot megelőző időszakban nemcsak túl nagy, hanem túl összetett vagy ingatlanalapú kockázatot vállaltak, és túlzottan a rövid távú finanszírozásra hagyatkoztak, a kockázatvállalásnak pedig nem volt megfelelő tőkefedezete. Ezzel együtt a pénzügyi intézmények közötti erős kapcsolat magas rendszerszintű kockázatot eredményezett – magyarázza a Liikanen-jelentés.

A kockázatos pénzügyi tevékenységek jogi különválasztását a betétkezeléstől és a hitelkihelyezéstől a javaslat holding formájában, egy bankcsoporton belül ajánlja megvalósítani. Ezzel a Liikanen-jelentés szerint kockázatos ügyletek és a társadalmilag legfontosabb banki tevékenységek – amilyen a szakértők szerint például a betétkezelés és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítése – különválnak. Így az egyik nem jelent kockázatot a másikra, valamint az adófizetők kockázatát is csökkenti azáltal, hogy a bankcsoporton belül különálló kereskedőház nem jelent fenyegetést a betétekre, amelyeket a tagországok különféle mértékben garantálnak.

A Liikanen-jelentés tanúsága szerint a szétválasztás egyaránt csökkenti a bankok összetettségét és egymástól való függésüket is. A bankcsoportok egyszerűbbek, átláthatóbbak lesznek, könnyebb lesz őket ellenőrizni, szabályozni, végső soron pedig talpra állítani vagy szanálni is – áll a jelentésben.

A szakértők második intézkedésként azt javasolják, hogy a tervezett jogszabály tegye lehetővé a betétkezelő-hitelező pénzintézetről egyéb tevékenységek leválasztásának előírását is. Ezt a bankok által készített „hatékony és reális” talpraállítási és szanálási terv alapján lehetne elrendelni – vélekedik a szakértői jelentés.

Harmadikként a jelentés készítői kívánatosnak tartják, hogy a bankok úgynevezett „bail-in” eszközöket alkalmazzanak, amelyekkel – a „bail-out”-tal szemben – nem közpénzből, hanem a befektetők forrásaiból finanszíroznák az esetleges veszteséget, a bank feltőkésítését. Ez a gyakorlatban a bank adósságának átrendezését jelenti; a pénzintézet által kibocsátott hosszú lejáratú kötvényeket szükség esetén leírják vagy részvényre váltják. A Liikanen-jelentés szerint az ilyen adósságból képzett tartalékokat világosan definiálni kell, és ennek a helyét meg kell határozni a követelések hierarchiájában, hogy a befektetők világosan érthessék, mekkora kockázatot vállalnak ezzel.

Negyedik intézkedésként a Liikanen-csoport a kockázati súlyok és a tőkemegfelelési követelmények felülvizsgálata mellett javasolja, hogy a kockázatkezelés legyen konzisztensebb, a bankok belső modelljeit az Európai Bizottság is vizsgálja meg annak céljából, hogy megállapítsa, elegendő-e a tőkemegfelelés a bankcsoport betétkezelő és a kockázatosabb kereskedést folytató része kockázatának fedezéséhez.

A szakértői csoport, amely kedden fejezte be munkáját és adta át jelentését a bizottságnak, végül ötödik intézkedésként javasolja a bankokra vonatkozó szabályok megváltoztatását, a felügyelőbizottságok és igazgatótanácsok pozícióinak megerősítését, a kockázatkezelés javítását, a kockázatok jobb átláthatóságát, valamint a pénzintézetek nagyobb szankcionálhatóságát.