A múlt héten publikált KSH számokból kiderült, hogy tavaly a költségvetés hiánya a GDP 1,7 százalékra rúgott. Ezeket főként egyedi tételekkel lehet magyarázni, melyek inkább a negyedik negyedévben okozták a kiesést. Ha a decemberi kiadások nem történtek volna meg, akkor a központi költségvetés nagyjából kiegyensúlyozott lett volna.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

Az NGM is publikált a héten számokat, melyek 200 milliárd forintos kiesésről számolnak be. Itt is egyedi tételek, egyrészt az ÁFA térítések felgyorsítása, másrészt pedig az uniós előleg transzferek kifizetéseinek növekedése okozták a deficitet.

A havi adatok arra engednek következtetni, hogy a költségvetés alapfolyamatai kedvezőek és idén egy közel kiegyensúlyozott pozíció érhető el a költségvetésben. A közelgő 2018-as választások miatt a kormányzat előbb-utóbb felismeri a mozgástér nagyságát és további, költségvetést lazító, élénkítő lépést hozhat.

Olvasta már? A kiszámíthatóságot kéri számon az MNB vezetése
A monetáris politika – amely a tavalyi növekedés csaknem felét adta – elérte a tőle elvárható növekedési hatást, így a növekedés ösztönzésében egyre nagyobb szerep hárul a költségvetésre, növekedési hatásának tervezhetőségére, és növekedési kockázatot jelent, ha a hiány idén is elmarad a tervezettől.