2017-ben összesen 9,3 százalékkal csökkent a gazdasági társaságokat érintő megszűnési eljárások száma, aminek köszönhetően a nemfizetési eljárások száma is tovább mérséklődött. Közel ezeregyszázzal kevesebb felszámolási eljárás és 4100-zal kevesebb kényszertörlés indult, ezzel előbbi száma minimálisan haladta csak meg a 6800-at, míg utóbbi megközelítette a tizenkilencezret.
Fontos azonban megjegyezni, hogy negyedéves bontásban vizsgálva a tavalyi évet, mind a felszámolások, mind a kényszertörlések tekintetében az utolsó negyedév hozta a legrosszabb eredményeket. A felszámolások száma ebben az időszakban 17,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, míg a kényszertörléseké mindössze 7,9 százalékkal csökkent.
A felszámolások és kényszertörlések 2014-es tetőzése óta évről évre csökkent ezen két eljárástípus gyakorisága, így számuk 2017 végére összesen 56,9 százalékkal esett vissza. Az egyes éveket vizsgálva a legintenzívebb visszaesés 2015-ben történt, akkor a felszámolások száma 44,4, míg a kényszertörléseké 27,1 százalékkal esett vissza. A felszámolási eljárások száma 2016-ban további 18,9 százalékkal mérséklődött, amit a tavalyi 13,9 százalékos visszaesés követett. A kényszertörlések száma 2016-ban még 25,3, míg tavaly 17,7 százalékkal csökkent.
Csődeljárás, végelmszámolás
A csődeljárások száma is további 28 százalékkal csökkent, a 2016-os 50 eljárás helyett mindössze 36 cég kezdeményezett csődeljárást maga ellen. Érdekesség, hogy az év utolsó negyedévének köszönhető ez a közel harminc százalékos visszaesés, hiszen az 2016 és 2017 első 3 negyedévét összevetve, még nem tapasztalhattunk eltérést a számokban. 2017 utolsó negyedévében viszont mindössze 4 csődeljárás indult az egy évvel korábban regisztrált 17 helyett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A végelszámolások száma az elmúlt 3 hónapban 44,9 százalékkal emelkedett 2016 azonos időszakához képest, így éves szinten 17,5 százalékkal több vállalkozás kezdeményezte ily módon megszűnését. Ezzel a végelszámolás maradt a második legnépszerűbb megszűnési mód évi 10 148 eljárással. Ez az eljárástípus 2015-ben volt a legkevésbé gyakori, majd 2016-ban 9,8 százalékos emelkedést követően 8640-re növekedett.
A csődök és a felszámolások számának további csökkenése pozitívan hatott a Bisnode Bedőlési Index (BBI) értékének alakulására is. A BBI mutatószám az elmúlt 12 hónap során indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. Bár a működő cégek száma évről évre csökken, a nemfizetési eljárások számában tapasztalható szignifikáns csökkenésnek köszönhetően a BBI értéke 0,2 százalékponttal 1,33 százalékra mérséklődött a tavalyi évben.
Ugyanakkor a felszámolási eljárások utolsó negyedéves megugrásának tudható be, hogy az év második és harmadik negyedévében még ennél is alacsonyabb, 1,29 illetve 1,27 százalékos BBI-t mértek. Ugyancsak kiemelendő, hogy a 2014-ben mért 3,24 százalékos BBI-hoz képest három év leforgása alatt közel hatvan százalékkal mérséklődött a nemfizető cégek aránya.
Már nem a vendéglátóipar a legkockázatosabb
Nem csak az országos bedőlési index csökkent az elmúlt egy évben, a legtöbb ágazatot ugyanez a tendencia jellemezte. Öt iparág kockázatossága növekedett, kettő pedig stagnált, ugyanis a bedőlési index változása nem érte el a fél ezreléket. Összesen tizenegy tevékenység zárta az évet 1 százalék alatti bedőlési aránnyal, a tízes listában szereplő ágazatokon felül a művészet, szórakozás, szabadidő tevékenység ért el ilyen jó eredményt, miután az elmúlt évben 0,15 százalékponttal mérséklődött ebben az iparágban a mérőszám.
A legkockázatosabb ágazatok az élelmiszeripar, közel 2,4 százalékos BBI értékkel, valamint a gépjárműipar 2,3 százalékkal. Az elmúlt időszak legkockázatosabb iparágának számító vendéglátóipar a tavalyi év folyamán elvesztette vezető helyét, és 2,23 százalékkal visszacsúszott a harmadik helyre a kockázatos ágazatok versenyében.
Az építőipar kockázatossága 0,35 százalékpont javulást követően 2 százalék alá csökkent egy év leforgása alatt, így már mindössze a hatodik legkockázatosabb iparág. A legkockázatosabb tevékenységek közül négyben – a közigazgatásban, az élelmiszeriparban, a fémiparban és a textiliparban is – növekedett a kockázatosság 2016-hoz képest.
A legkockázatosabb megye
Az országos bedőlési index mérséklődése a megyei szintű bedőlési indexek alakulásában is érezteti pozitív hatását, ám még így is találkozhatunk 2 százalék körüli BBI-okkal a keleti régió egyes megyéiben. A 2016-os 4 százalék körüli bedőlési aránnyal még kiugróan kockázatosnak számító Heves megye tavaly 2,05 százalékra javult, ezzel a második legkockázatosabb területnek számít.
Talán még ennél is nagyobb meglepetés, hogy egy év leforgása alatt Csongrád megye a legkevésbé kockázatos megyéből a legkockázatosabb lett, ugyanis a 2016-os 0.97 százalék helyett 2,08 százalékos BBI értékkel zárt. A harmadik legkockázatosabb megye Hajdú-Bihar lett, míg Békés megyének sikerült 2 százalék alatt tartania a bedőlési arányt.
Érdekesség, hogy a keleti régió nagy ipari központjainak vonzáskörzetében a BBI indexek értéke elérte a nyugat-magyarországi szintet. Igaz, ez nem újkeletű jelenség, hiszen ezek a közigazgatási területek már korábban is jobban teljesítettek, de nem tudták elérni a nyugati megyék szintjét.
