Milyen lehetőségink vannak az állami nyugdíjunk összegének megemelésére?

Az állami nyugdíjat magasabb adók és jutalékok befizetésével lehet közvetlenül növelni, amely a fizetésünk növekedésével együtt jár, míg egyes, szokatlanabb konstrukciókban, mint a KATA (kisadózók tételes adója), saját magunknak is kiválaszthatjuk, hogy mennyi adót és járulékot fizetünk: főállású katás vállalkozóként havi 50.000 vagy 75.000 Ft-ot is befizethetünk. Azonban nem véletlen, hogy jelenleg a katások több mint 90%-a havi 50.000 Ft-ot fizet be.

De ennél a banális módszernél sokkal hatékonyabb (és keresettebb) a nyugdíj olyan megnövelése, amely a megtakarított pénzünkből történik. A három törvényileg segített nyugdíj-előtakarékossági termék az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás.

Nyugdíj-előtakarékossági kalkulátor!?

A nyugdíj kiszámítása egy számokkal teli „játék”. Ahhoz, hogy megtudjuk, mennyi nyugdíjunk lesz, használhatjuk az állami, Magyar Államkincstár által kifejlesztet kalkulátort, ahová minden adat bevitele után egy igen jó becslést kaphatunk arra vonatkozóan, hogy milyen állami nyugdíjunk is lesz.

Ha ez túl sok időt venne el, elég egy általános becslés is (hiszen attól nem lesz magasabb nyugdíjunk, hogy naponta számolgatjuk!), érdemes az interneten megtalálható egyik nyugdíjkalkulátort használni, ezeknél általában elég néhány egyszerű adatot bevinni (pl. születési év, jelenleg fizetés).

Azonban nemcsak nyugdíj-, de nyugdíj-előtakarékossági kalkulátor is létezik! A nyugdijbiztositas.com‑on egy-két kattintással belemerülhetünk a nyugdíjbiztosítások világába!

Nézzünk egy példát!

Meg kell adnunk a születési dátumunkat (1967 – 1996 között), válasszunk ki mondjuk 1988-at, és be tudjuk állítani a havi megtakarítást is, 10.000 és 100.000 Ft között. Ha havi 50.000 Ft-os megtakarítással számolunk, akkor a kalkulátor szerint:

• 31,5 millió forintot fogunk befizetni a nyugdíjunkig, amely hozamokkal növelve:
• 87,7 és 106 millió forint között fog érni!

Egy részről: nem rossz! Más részről: valószínűleg érdemes nem elhamarkodottan cselekedni: ha nyugdíj-előtakarékosságot választunk, a két véglet között több mint 18 millió forint különbség lesz! Később is ki fogjuk ezt emelni, de hadd jegyezzük meg már itt: amikor ekkora összegről van szó, akkor ne feledjük, hogy érdemes egy profi szakmabelivel átbeszélni, hogy mi a számunkra, személyre szabottan leginkább megfelelő megoldás!

Hogyan lesz a 31 millióból 106 millió forint?

A nyugdíj-előtakarékosságokat nem a magyar állam forgalmazza, hanem különböző pénzintézetek, mint az Allianz, a CIG Pannónia Biztosító, a Generali, a Budapest Bank, a Magyar Posta, az Erste és mások. Összesen három fő termék létezik (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj‑előtakarékossági számla), ám ezekhez összesen a piacon közel 100 pénzügyi ajánlatot találunk! Ha nem az a szakmánk (és a hobbink), hogy ezt saját magunknak kiválogassuk, és egyenként átrágjuk magunkat rajtuk (igen, az apró betűs részeken is!), akkor érdemes olyanokhoz fordulni, akik napi szinten foglalkoznak ezzel…

A három említett termék közül a nyugdíjbiztosítás a legfiatalabb termék, idén 7 éves, mivel 2014-ben jelent meg. Ennek ellenére már 360.000-en választották ezt a megtakarítási-befektetési formát Magyarországon.

A kalkulátor természetesen nem orákulum, a jövőt ugyanúgy nem látja, ahogy mi sem, de egy jó becslést ad meg. A kalkulátor az alábbiakkal számol:

• a pénzintézetek által levont költségekkel,
• a várható hozamokkal,
• az előnyökkel és hátrányokkal.

Ahogy említettük tehát, egy pénzügyi, számos játszmában vagyunk benne, amikor meg akarjuk növelni a nyugdíjunkat (és így a nyugdíjas életünk színvonalát), de mindenképp érdemes egy tanácsadóval leülni, mielőtt döntenénk. Alapvetően kétféle tanácsadó létezik:

• egy adott cég megbízottja, és
• egy független tanácsadó, aki rálát a piac egészére.

Az életben van, amikor egy nagyobb döntés is egyértelmű lehet. Pénzügyi tanácsadó választása szempontjából ez szerencsére így van.

Mik a levont költségek?

Nincs olyan pénzügyi intézet, amelyik ingyen kezelné, fizetni be- és ki, és fektetné a pénzünket. Minden nyugdíjbiztosításnak vannak költségei tehát, és ahogy pl. egy folyószámla esetében, nagy különbségek is előfordulnak. Érdemes a TKM-eket (Teljes Költségmutatókat) átböngészni, így igen könnyen ki tudjuk szűrni a nagyon magas költségű ajánlatokat.

Azonban azokból az ajánlatokból, amelyek költsége hasonló, nem feltétlenül a „józan paraszti ész” diktálta legalacsonyabb lesz a legmegfelelőbb. Mint tudjuk, olcsó húsnak híg a leve, és nem feltétlenül a legolcsóbb autó / szerszám / bútor a legjobb számunkra.

Milyen hozamokról van szó?

A nyugdíjbiztosítások (szerencsére) képesek infláció feletti hozamokat termelni. Itt szintén nagy eltérések vannak az egyes pénzügyi intézetek és alapkezelőik között. A pénzünket nemzetközi értékpapír‑piacba is lehet fektetni, amely független például a magyar gazdaságtól, és lehetőségek vannak részvénybe, kötvénybe és készpénzbe is fektetni. Vannak választható portfoliók alacsony, közepes és magas kockázati kategóriába is. A nyugdijbiztositas.com csapata arra jutott, hogy 2015‑2019 között tíz különböző biztosító társaság 243 nyugdíjbiztosítás eszközalapja kockázati szintek szerint az alábbi éves átlaghozamot nyújtották:

• alacsony kockázati szint (2,05%),
• közepes kockázati szint (5,81%),
• magas kockázati szint (8,83%).

Azt is fontos megvizsgálni egy adott pénzintézet kiválasztása előtt, hogy milyen alapkezelővel dolgozik. Ha két biztosító alapkezelője például az afrikai ingatlanokba fektet be egy adott időszakban, össze tudjuk hasonlítani a két hozamot.

Ismét, hacsak nem ez a hobbink (és a szakterületünk), érdemes lehet ezt is profikra bízni.

A nyugdíjbiztosítás előnyei és hátrányai

A nyugdíjbiztosításban 60-65 különböző konstrukció létezik. Ahhoz, hogy meg lehessen találni a leginkább megfelelő, személyre szabott változatot, van egy jó hírünk: a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíjcélú megtakarítás, amely egy saját, személyes tanácsadót is „tartalmaz”. Az ő felelőssége, munkája az, hogy a legjobb ajánlatot megtalálja úgy, hogy elmondja az előnyeiket és hátrányaikat is.

A nyugdíjbiztosítások teljes megismerése természetesen rengeteg időt vesz / venne igénybe, de hadd jegyezzük meg, hogy az a veszély nem fenyegeti a nyugdíjbiztosításokat, mint anno a magánnyugdíjpénztárakat: hogy azok egyszerűen beolvadnak / eltűnnek.

Mindhárom nyugdíj-előtakarékossági termék adókedvezményt is magában foglal, ez azt jelenti, hogy a befizetett SZJA-nkból 20%-ot visszaigényelhetünk, tehát a befizetett adó „ajándék pénzként” nálunk (vagyis nyugdíj megtakarításunk része) marad. Ez mindhárom termék esetén 20%, de a maximumok évi 150.000, 130.000 és 100.000 Ft. A legmagasabb az önkéntes nyugdíjpénztáré, a középső a nyugdíjbiztosításé, míg a NYESZ-é a legalacsonyabb. Ezeket egyébként kombinálni is lehet, egészen évi 280.000 Ft-ig.

Akik saját maguk szeretnek értékpapírokkal kereskedni és/vagy tőzsdézni, a NYESZ nyújtja a legnagyobb szabadságot, nekik ez az utóbbi jobb megoldás általában.