2024 április 24

Mi vonzza az embereket erre a területre?

Most különválasztjuk a hosszú távon befektetőket a kereskedőktől, vagy más néven spekulánsoktól. A megközelítésünk a kereskedő beállítottságú saját számlás traderekről szól. 

Sok pénzt lehet keresni?

Az biztos, hogy a sok pénz megkeresésének a vágya hozza ide az embereket. Talán Magyarországon most van még egy erősebb ok is: mivel nem működik rendesen a normál termelés, az itteni gazdasági helyzettől való függetlenedés vágya is hajtja erre a területre az embereket.

Sok könnyed ígéretű marketinggel találkozik tanulási szakaszban az erre járó gyanútlan érdeklődő. Ez részben a mi magunk és kultúránk hibája is, hogy a nagy marketing zajban már csak a nagyon extra dolgokra figyelünk fel. A realitást vagy a nehézségeket is feltáró marketing ellenszenves lehet sokunk számára. Pedig a saját számlás kereskedés nem az a terület, amihez úgy kéne oda csábítani az embereket, hogy mekkora hozam lehetőségek vannak. Mert itt nem csak a hozam elmaradása az, ami a kezdeti ígéretből nem teljesül, hanem komoly veszteségünk is könnyen keletkezhet. Az igaság az, hogy még ha 1-1 trade-en lehet is nagy hozamot realizálni, de hosszútávon, portfólió szinten eleinte ez nem reális lehetőség mindenkinek.

Magasabb hozam = magasabb kockázat?

Ennél mindenképpen érdemes figyelembe venni a profi alapkezelők, hedge fundok hosszú távú teljesítményét. Ők azok, akik képzetten és professzionálisan foglalkoznak a kereskedéssel, vagyis a teljesítményük jól reprezentálja az átlagos hozamlehetőséget. Természetesen az ő alacsonynak tűnő teljesítményük összefügg a mások pénzével való felelősségteljes bánásmóddal, kockázatkezeléssel. Itt találsz példát alapok teljesítményére: magyar és külföldi.

Ahol extra magas hozamot mutatnak marketing jelleggel, ott a tisztességesebbek elismerik a jóval nagyobb kockázat bevállalásának szükségességét. Ezt a nagyobb kockázatot egyénileg valaki, egy vagyonához képest kis értékű számlán, akár be is vállalhatja. De az alap állítás, amely szerint a nagyobb hozam eléréséhez, nagyobb kockázat vállalására van szükség, hosszú távon nem felülírható!

Ennek az állításnak az igazolására, és következményeiről a cikksorozat későbbi részében lesz egy külön fejezet.

Bárki képes megtanulni?

Az állítás alapvetően igaz, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell hozzá komoly felkészültség és tanulás. Ahhoz, hogy valaki kereskedjen, nincs szükség „papírra”, és nincs is felvételi sem, ami az  alkalmasságot előre teszteli. S tényleg igaz, hogy sok profi kereskedő nem a korábbi diplomáinak köszönheti sikerét. De ez nem jelenti azt, hogy az ehhez szükséges tudás megszerzése nem igényel hasonló fáradságos energiabefektetést, mint bármilyen komoly szakmáé.

A cikksorozatunk következő részében pont a tőzsdei kereskedés sikerességhez szükséges tudások szintjeit fogjuk behatárolni: A Tőzsdei Tudás Mátrixa címen.

Az ember alaptermészete nem kedvez a sikeres tőzsdézésnek

Komoly előképzettséget tényleg nem igényel, de különleges emberi képességeket igen. Ezeknek a képességeknek a megszerzése az, amely – a szakmai tudás mellett – a sikeresség alapfeltétele. Az ember nevelkedése során arra van kondicionálva, hogy a legtöbb tevékenységét addig szabványosítja, szabályozza, amíg azt szinte 100 százalékos eredményességgel el tudja végezni. Ez alól azok a területek kivételek, ahol a természet erőivel szemben még kiszolgáltatott az ember. A tőzsde is megmaradt abban az eredendő állapotában, ahol az emberi természet zabolázatlan erői uralkodnak.

A kereskedés az a terület, ahol sok-sok vesztő trade mellett kell tudni eredményt produkálni. A szükségszerű veszteségek kezelésének a megtanulása okozza a legnagyobb kihívást. Ennek megtanulására nem mindenki képes. Sokszor pont a tanult embereknek okoz nagyobb nehézséget ennek az újszerű képességnek a megszerzése.

Mitől jó vagy rossz egy stratégia?

A vesztő trade-ek és azok sorozatai komoly zavart képesek okozni egy-egy stratégia továbbvitelében. Az 5.-6. egymás utáni vesztő kereskedésnél a legtöbb ember felteszi a kérdést, hogy érdemes-e folytatni? Ez alapvetően befolyásolja, hogy melyik stratégiát képes valaki hosszú távon vinni: azt, amelyikben a szükségszerű vesztő sorozatok alatt is képesek vagyunk bízni. A jó stratégia nem egy egzakt fogalom, hanem mindenkinek a saját személyiségétől is függ, hogy számára mi a jó stratégia.

Szerintünk a jó stratégia az, amit kényelmesen be tudsz tartani.

Ez egy egyszerűnek hangzó megfogalmazás, de ha belegondolsz, ez egy nagyon erős követelmény. Ahhoz, hogy a stratégiát hosszú távon jó érzéssel tudd vinni, a hozamszinteknek meg kell felelniük az elvárásodnak, a kockázati oldalnak könnyen tolerálhatónak kell lenni, és a nyerő-vesztő trade-ek arányának számodra elfogadhatónak kell lenni.

Ráadásul mindez a trader képzettségi szintjéhez és egyéni habitusához igazodott elvárás. A kezdőkénél egészen mást jelent, mint egy profi tradernél.

A kezdő, bizonytalan traderek számára külön stratégiákat érdemes használni, a fentiek ismeretében.

Ezzel a gondolattal a sorozat további részeiben még többször fogunk foglalkozni.

Nincs “rossz stratégia”, csak megfelelő piaci körülmények kellenek?

Ha igazából tudnánk azt, hogy ki milyen módon keres pénzt a tőzsdén, akkor azt mondanánk a végén, hogy nincs olyan, hogy „rossz” vagy “jó” stratégia szakmai szempontból, ha pénzt hoz a konyhára. Az abszolút rossz stratégiát pl. csak meg kéne fordítani és az ellenkezője tisztes hozamot termelne. Sokkal inkább abban lehet csak különbséget tenni, hogy milyen piaci körülmények kellenek a jó működéséhez. No meg a fenti feltétel, hogy ki az, aki ezt a stratégiát az adott körülmények között be tudja tartani.

Összefoglalva a fenti gondolatokat: Nincs olyan stratégia, amely mindig, minden piaci körülmény között jól teljesít.

A stratégiák és a tőzsdei elemző módszerek között abban van a nagy különbség, hogy mennyire képesek széles piaci körülmények között jól működni. A rosszabbak csak szűk piaci körülmények között működnek, ezekkel egyértelműen azért nehéz kereskedni, mert nehéz megtalálni, hogy mikor vannak azok az időszakok, amik kedveznek nekik. A jobbak, azok széles piaci körülmény változásra is megoldást jelentenek. Ezeknek általában összetettebb rendszereknek kell lenni, mivel sok mindent figyelembe vesznek, pl. az is meg van határozva a stratégiában, hogy mikor kell leállni velük.

A sikeres kereskedők jobb stratégiákat használnak, és tisztába vannak azok működési határaival. Ismerik a piac karakter változásait, tudják, hogy erre hogyan kell reagálni az általuk használt stratégiákkal. S a legfontosabb: ismerik saját képességeik és pszichikai felkészültségük határait.

A tőkeáttételes termékekkel mindig nagyobb hozamot lehet elérni, mint egyszerű részvénnyel?

A válasz, hogy elméletben igen! De a valós eredmény a képzettségtől és az egyéni kockázattűrő képességtől és a piac kegyes vagy kegyetlen állapotától függ. Vagyis tanuló fázisban biztos, hogy nem igaz a fenti állítás! A kezdő trader még nem ismeri saját határait, a frissen megszerzett tudásában is bizonytalan és a piaci körülményeket sem tudja megkülönböztetni. Ha ezek helyre kerültek és biztos kézzel száguldozik a tőkeáttétel segítségével, akkor többnyire igaz lehet a fenti állítás.

Igaz, hogy egy stratégiát minél többen használnak, annál kevésbé működik? 

Erre a kérdésre a cikksorozatunk első része adta meg a megfelelő választ.

A beszálló vagy a kiszálló szignál a fontosabb?

Elég-e egy tradernek egy jó stratégiát ismernie?

A daytrade-del mindig többet lehet keresni, mint napon túli kereskedéssel?

Van-e olyan stratégia, amelyet hangolás nélkül, bármilyen piaci körülmények között tudsz használni?

Sok más és hasonló kérdésre keressük a választ a sorozatunk következő részeiben.

Folytatjuk

Ezt a cikksorozatot a VestraCharts támogatja azzal a céllal, hogy a magyar tőzsdézők számára  megfizethető áron, magas minőségű kereskedési ismereteket és hasznos elemző-, kereskedő eszközöket mutasson be. www.vestracharts.hu