Az általa vezetett Ensemble! szövetség a parlamenti választások második fordulóját követően elvesztette öt éve fennálló abszolút parlamenti többségét. „Franciaország most egy elhúzódó politikai instabilitás időszakának nyugtalanító kilátásával néz szembe, miközben szembesül az ukrajnai nemzetközi válsággal és a gazdasági visszaesés növekvő fenyegetésével otthon” – írta vasárnapi jegyzetében Mujtaba Rahman, az Eurasia tanácsadó csoport európai ügyvezető igazgatója. Hétfő reggel megerősítették, hogy centrista frakciója 245 mandátumot szerzett, ami elmarad a 289-től, amely szükséges ahhoz, hogy megőrizze dominanciáját a francia nemzetgyűlésben.
A következő néhány órát – és valószínűleg napokat – a politikai tárgyalások fogják uralni, mivel az Ensemble!-nak állandó vagy ad hoc partnerre van szüksége ahhoz, hogy segítse a törvényhozást. A jobbközép Les Republicains nevű politikai csoportosulás kritikus szerepet játszhat ebben, miután 65 képviselői helyet szerzett a parlamentben. Ugyanakkor egy koalíció – ami kivétel Franciaországban, ahol általában egy párt áll az élen – a jobboldallal nyomást gyakorolhatna a nemrég kinevezett miniszterelnökre, Elisabeth Borne-ra, akit a politikai spektrum jobbszárnyán sokan túl baloldali beállítottságúnak tartanak.
A baloldalon a Zöldek és más baloldali csoportok szövetsége, a Nupes 131 képviselői helyet szerzett a parlamentben, és ezzel a legnagyobb ellenzéki erő lett az ülésteremben. Ez a csoport, amelyet Jean-Luc Melenchon vezet, aki egy szélsőbaloldali pártot vezet, és ellenzi Franciaország NATO-ban való részvételét, a vártnál jobban teljesített. A Nupes hétfőn közölte, hogy a Reuters szerint július 5-én bizalmatlansági szavazást fog benyújtani a kormány ellen. Azt a nézetet azonban, hogy Franciaország balra tolódik, megkérdőjelezte a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás párt teljesítménye, amely hat képviselői hellyel 89-re növelte mandátumát.
Macront először 2017-ben választották meg reformpárti programmal, de a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó elképzelését a tüntetések és a koronavírusjárvány után visszavonták. Mint ilyen, ez Macron számára második ciklusában is prioritás – de a parlamenti támogatás kulcsfontosságú lesz az elfogadásához. „Saját többség nélkül Macronnak nehezebb lesz további reformokat végrehajtania, beleértve a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 vagy 65 évre történő emelését” – írta hétfői jegyzetében Holger Schmieding, a Berenberg vezető európai közgazdásza. De szerinte Macron valószínűleg még mindig képes lesz arra, hogy eseti alapon törvényt fogadjon el. „Legalábbis, ami fontos, a parlament valószínűleg nem fogja visszafordítani az általa aláírt főbb reformokat, a munkaerőpiacot, a társasági adókat, a szabályozást, az oktatást, amelyek segítettek abban, hogy Franciaországot a jobb hellyé tegyék a befektetések és a munkahelyteremtés szempontjából” – tette hozzá Schmieding.
