Az Országos Bírói Tanács (OBT) távozó elnöke szerint az lenne a megnyugtató megoldás, ha a parlament rendezné a nyugdíjba küldött bírák helyzetét, és nem a munkaügyi bíróságoknak kellene pontot tenniük az ügy végére; Tománé Szabó Rita, az OBT első elnöke, a Miskolci Munkaügyi Bíróság vezetője erről a testület hétfői ülése előtt beszélt az MTI-nek.

„Úgy gondoljuk, célszerűbb volna, ha a jogalkotás oldaná meg ezt a helyzetet, mint ha arra kellene várniuk a nyugdíjba küldött kollégáknak, hogy a munkaügyi bíróságok egyenként kimondják ügyükben az utolsó szót” – mondta Tománé Szabó Rita. (Az OBT tagjai félévente váltják egymást az elnöki székben a bírói szolgálati idő hosszúságának sorrendje alapján.)

Az OBT hétfőn több mint tucatnyi olyan nyugdíjazott bíró ügyével foglalkozik, akinek október elsejétől megkezdődik a felmentési ideje, ám szeretne tovább dolgozni.

Az Alkotmánybíróság júliusban mondta ki, hogy alaptörvény-ellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, és azt január elsejére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az ügyet vizsgálja az Európai Unió luxembourgi székhelyű Európai Bírósága és a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság is.

Tománé Szabó Rita az OBT első időszakát úgy jellemezte, hogy csecsemőből fél év alatt nagykorú lett a testület, amely megszületése után is sokat alakult, folyamatosan bővültek hatáskörei, amelyekkel él is.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában az OBT megfigyelői státusza várhatóan az év végére rendes tagsággá válik.

Magyarádyné Vándor Zsuzsanna, az OBT új elnöke, a Veszprémi Törvényszék közigazgatási kollégiumának helyettes vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a testület munkája változik majd, de nem az új elnök személye, hanem a nyári törvénymódosítások miatt, amelyek növelik a tanács ellenőrzési jogosítványait a központi igazgatási feladatokat ellátó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felett, továbbá egyes feladatokat átcsoportosít a hivatal elnökétől a tanácshoz. A hatáskörbővülés célja, hogy még hatékonyabb és átláthatóbb legyen a bírósági igazgatás – tette hozzá.

A változások között van, hogy az OBH elnökének eddigi, objektív szempontokat tartalmazó ajánlása helyett a tanács határozza meg az ügyek áthelyezésének szempontjait, és ellenőrzi, hogy ezek érvényesülnek-e az egyedi döntések esetében, továbbá dönthet egyes ügyek soron kívüliségéről is.

A soros elnök kiemelte: az OBT-ben minden bírósági szint megfelelően van képviselve. Igazgatási felső vezető csupán három van a tizennégy választott tag között: két elnök és egy elnökhelyettes az öt tábláról és húsz törvényszékről. Ezen kívül a törvény erejénél fogva tagja a testületnek a Kúria elnöke. Így nem a felsőbb bírósági vezetők vannak többségben a testületben, amely ennek köszönhetően valóban képes arra, hogy a mintegy 2900 bíró szempontjait megjelenítse a bírósági igazgatás kontrollja során, és valóban tegyen azért, hogy az igazgatásban megjelenjen az összes bíró és az egész ország érdeke.

Az OBT-t egyetértési jog illeti meg azoknál a kinevezéseknél, amelyekben az arra jogosult nem a pályázatok első helyezettjét, illetve a véleményező testület többsége által támogatott jelöltet akarja kinevezni – tette hozzá az új elnök.

A hétfői ülés az első, amelyen – a módosult szabályoknak megfelelően – tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb ügyész, valamint az ügyvédi kamara és a közjegyzői kamara elnöke is. Az OBT-nek a jövőben az OBH-n belül elkülönített saját költségvetése lesz.

Az OBT 14 tagját és 14 póttagját hat évre választották meg ez év február 29-én a bírák küldöttei. A testület első ülése március végén volt, azóta havonta ülésezik. Az OBT tagjai közül hatan bírók, kilencen az ítélkező munka mellett igazgatási vezetők is. A kilenc igazgatási vezető között van a Kúria, két törvényszék, két városi és egy munkaügyi bíróság elnöke, továbbá van egy törvényszéki és egy fővárosi kerületi elnökhelyettes, valamint egy törvényszéki kollégiumvezető-helyettes. Az OBT összetételére jellemző, hogy az ország tíz megyéjéből vesz részt a munkában 12 tagja, míg a fővárost a Kúria és a törvényszék elnöke, valamint a XVIII-XIX. kerületi bíróság elnökhelyettese reprezentálja.