A Meta bejelentette a világ leghosszabb tenger alatti kábelprojektjét, amely ötvenezer kilométer hosszan köti majd össze az USA-t, Indiát, Dél-Afrikát és Brazíliát.

A világ leghosszabb tenger alatti kábelrendszerét építi a Metas

A Meta megkezdi a világ leghosszabb tenger alatti kábelrendszerének kiépítését, amely ötvenezer kilométer hosszú lesz. Formája miatt „W”ként emlegetett projekt összeköt négy kontinenst – számolt be a giga projektről a BBC.

A Meta a közösségi médián túl is igyekezett kiterjeszteni jelenlétét a technológia területén, beleértve a mesterséges intelligenciát (AI) és az azt támogató infrastruktúrát is. A tenger alatti kábelek alkotják az internet gerincét. Az interkontinentális forgalom több mint 95 százalékát szállítják, és lehetővé teszik a globális kommunikációt, a pénzügyi tranzakciókat és az AI-vezérelt innovációkat.

A vállalat közleménye szerint a kábelrendszer nemcsak a globális internetes kapcsolatok biztosítását szolgálja, hanem hozzájárul a Meta mesterséges intelligencia projektjeinek fejlesztéséhez is.

„Ez a projekt lehetővé teszi a gazdasági együttműködést, megkönnyíti a digitális integrációt, és lehetőségeket nyit a technológiai fejlődés előtt ezekben a régiókban” – írta a Meta blogbejegyzésében.

Technológiai újítások és kapacitásnövekedés

A tervezett kábel 24 szálpáros rendszert használ majd, amely jelentős kapacitásnövekedést eredményez. A szakértők szerint a tenger alatti kábelek a globális adatforgalom több mint 95 százalékát továbbítják. A TeleGeography távközlési piackutató adatai szerint világszerte több mint 600 nyilvánosan ismert tenger alatti kábelrendszer létezik. Ezek közé tartozik a 45 ezer kilométer hosszú 2Afrika kábel is, amely szintén a Meta egyik jelentős beruházása.

Tenger alatti kábelek és a technológiai óriások versenye

A Google infrastruktúrája olyan kiterjedt, hogy 2022-re a tartalomszolgáltatók (a Google vezetésével) az összes nemzetközi internetes forgalom 66 százalékát bonyolították le. A vállalat gyakran tudósokról nevezi el kábeleit, így például:

• Dunant: Az Egyesült Államok és Franciaország közötti privát Google-kábel, amely 2021-ben rekordot döntött 250 Tbps kapacitásával.
• Equiano: Portugáliát Afrika nyugati partja mentén köti össze Dél-Afrikával (2022-ben fejeződött be), több afrikai országba is eljuttatva a nagy sebességű internetet.
• Curie: Kaliforniát Chilével összekötő kábel (2019-ben elkészült), amely közvetlen dél-amerikai kapcsolatot biztosít a Google-nak.
• Nuvem: Egy új transzatlanti rendszer, amely Dél-Karolinát (USA) Portugáliával és Bermudával köti össze, és 2026-ra tervezik az üzembe helyezését.

A Microsoft is jelentős összegeket fektetett be a tenger alatti kábelrendszerekbe. Így a globális Azure felhőadatközpontjait és szolgáltatásait összekapcsolta. A MAREA kábel például Virginia Beach-et (USA) köti össze a spanyolországi Bilbaóval. Az indulása idején „technológiailag a legfejlettebb tenger alatti kábelnek” számított az Atlanti-óceánon.

A Meta Waterworth projektje leginkább a Google stratégiájához hasonlít. Egy átfogó, privát globális hálózat kiépítésére tesz merész kísérletet. A különbség az, hogy míg a Google több kábellel építette ki a lefedettséget, a Meta egyetlen gigantikus rendszerrel, a „World Loop” kábellel akarja elérni ugyanezt.

Minden nagy technológiai vállalat felismerte, hogy a tenger alatti kábelek stratégiai eszközök – azok ellenőrzése az adatáramlás irányítását is jelenti a bolygón.

Biztonsági aggályok és geopolitikai hatások

A tenger alatti kábelek sebezhetősége miatt a biztonsági kockázatok is növekednek. Az elmúlt időszakban több incidens is történt, amelyek rámutattak a kábelinfrastruktúra sérülékenységére. A Meta közölte, hogy a Waterworth-projekt során olyan technikákat alkalmaz, amelyek csökkentik a sérülések kockázatát.

Érdekes módon a projekt útvonala eltér a megszokottól, mivel kihagyja Európát és Kínát, valamint elkerüli a Szuezi-csatornát és a Dél-kínai-tenger geopolitikai forró pontjait.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Meta