Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ismertetése szerint a júniusi csúcson javasoltaknak megfelelően az eurózóna közös bankfelügyeletének központja az Európai Központi Bank (EKB) lesz. A belga politikus megerősítette, hogy egyrészt az EKB monetáris politikával kapcsolatos tevékenységét szigorúan el kell választani a bankfelügyeleti feladatoktól, másrészt a bankfelügyeletnek minden tagállam számára nyitottnak kell lennie. „Ennek a nyitottságnak a kormányzásban is meg kell jelennie, a részt vevő országok megfelelő jogosultságainak és kötelezettségeinek formájában” – ismertette a terv részleteit Herman Van Rompuy.

Politikailag megvalósítható, de jogi megoldást igényel az, hogy az eurózónán kívüli országok egyenlő felekként csatlakozhassanak az eurózóna közös bankfelügyeletéhez – magyarázta a korábbi belga kormányfő. „Ez sokkal inkább jogi, mintsem politikai probléma” – vélekedett a csúcsot záró sajtótájékoztatón az Európai Tanács elnöke. Az eurózónán kívüli országok, közöttük Magyarország is azt sérelmezte az Európai Bizottság eredeti javaslatában, hogy az övezeten kívüli országok, ha csatlakoznak a bankfelügyelethez, akkor gyakorlatilag másodrendű tagok lennének az Európai Központi Bank (EKB) által üzemeltetett rendszerben, mert az EKB-ban a jelenlegi jogi keretek között csak az eurózóna tagjainak van szavazati joguk. Ráadásul a zónán kívüli országok bankjai versenyhátrányba is kerülhetnének az euróövezeti bankokkal szemben, mert azok a bankfelügyelet létrejötte után a tagállamok közbeiktatása nélkül, közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmushoz fordulhatnak majd segítségért, az övezeten kívüli országok bankjainak azonban erre nem lenne lehetőségük a bizottság javaslatának értelmében.

José Manuel Barroso kifejtette, hogy a bankfelügyeleti rendszer idővel az eurózóna mind a hatezer bankjára kiterjed majd. Leszögezte, az egységes piac integritását meg kell őrizni, valamint sürgősen meg kell törni a szuverén adósságválság és a bankválság közötti ördögi kört, vagyis azt, hogy a tagállamoknak kölcsönt kell felvenniük bankjaik feltőkésítésére, a bankok helyzete viszont tovább romlik, mert ezáltal a tulajdonukban lévő államkötvények az országok eladósodása miatt veszítenek értékükből. Barroso ígéretet tett arra, hogy a következő hetek folyamán a terv részleteit is kidolgozzák, a decemberi uniós csúcsra pedig konkrét határidőket tartalmazó ütemtervet tesznek le az tagállamok állam- és kormányfői elé.

Angela Merkel a megbeszéléseket követően ismét hangsúlyozta, hogy a bankfelügyelet létrehozásával kapcsolatban a gyorsaságnak nem szabad a minőség rovására mennie. Az EKB elnökére hivatkozva a német kancellár úgy nyilatkozott, hogy az eurózóna közös bankfelügyeletének kiépítése „eltart egy ideig, nem egy-két hónap alatt fog megvalósulni”. A német kormányfő kifejtette, abban állapodtak meg, hogy az eurózóna különféle bankjait a közös felügyelet más-más szintjének rendelik alá. Egyes bankok közvetlenül az EKB felügyelete alá kerülnek, másokat viszont a most is működő tagállami bankfelügyeleti hatóságok fognak ellenőrizni az EKB égisze alatt. Angela Merkel megerősítette azt is, hogy a bankok közvetlen feltőkésítése az Európai Stabilitási Mechanizmus bevonásával csak akkor veheti kezdetét, ha a bankfelügyelet gyakorlati megvalósítása befejeződött.

A júniusban kitűzöttnél gyorsabban megvalósulhat a bankunió – értékelte az uniós csúcstalálkozó első napja után a történteket a francia államfő. Francois Hollande úgy vélekedett, hogy Európa nem szenved késést, éppen ellenkezőleg, az eredeti elképzeléseknél gyorsabban halad. „Ennél gyorsabban nem lehet haladni” – nyilatkozott Francois Hollande, aki úgy vélekedett, hogy az euróválság szempontjából az Európai Unió már túl van a nehezén.

A csúcstalálkozó végeztével Francois Hollande gyors döntést szorgalmazott a Görögországnak szánt 230 milliárd eurós mentőcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének kifizetéséről. Angela Merkel német kancellár pedig kijelentette: Görögország adósságválságának megoldásában sürget az idő, Athénnak jó kilátásai vannak az eurózónában, ha végrehajtja a vállalt reformokat, ugyanakkor van még mit tennie annak érdekében, hogy megfeleljen kötelezettségeinek. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök a csúcstalálkozó végén azt hangsúlyozta, hogy a görög államadósság problémája középtávon, politikai úton megoldható, az ország így nem kényszerül majd elhagyni az eurózónát.