2024 március 28

Mennyi pénzt kérjünk a munkánkért?

“Jelentkezését fizetési igény megjelölésével az alábbi e-mail címre várjuk” – olvashatjuk a legtöbb álláshirdetésben. A kérés jogos és elsőre talán egyszerűnek is tűnhet a teljesítése, sokaknak mégis nagy fejtörést okozhat.

A konkrét összeg leírása előtt érdemes egy kis “piackutatást” végezni az adott szakmában, pozícióban elérhető fizetésekről. Ha csak később jövünk rá, hogy aluláraztunk magunkat, az hamar a motivációnkat és a munkakedvünket szegheti, ha pedig túllövünk a célon a bér meghatározásánál, könnyen kicsúszhat a kezeink közül az álomkarrier.

Viszont mindkét eset előfordulhat, ha nem vagyunk tisztában a szaktudásunk és a tapasztaltunk értékével.

Mennyit (k)érünk?

A munkakeresést általában az állásportálok böngészésével kezdjük, pedig nem árt beiktatni ez elé egy “nulladik lépést”: mielőtt bármibe belekezdünk, érdemes informálódni a piaci helyzetről. 

Nézzünk utána, hogy egyes pozíciókhoz milyen szintű tudást és mennyi tapasztalatot várnak el! Így már lehet egy elképzelésünk a munkakörhöz tartózó bérsávról. Nyugodtan kérdezzük ki az ismerőseinket, melyik cégnél milyen fizetések és egyéb juttatások jellemzőek, hogy könnyebben kalkulálhassunk. 

Alapszabály, hogy ha már a fizetési igény megadására kerül sor, akkor legyünk reálisak! Ha az átlagfizetésnél jóval magasabb összeget várunk el, mindenképpen bizonyítsuk az önéletrajzunkban, hogy szakmai múltunk indokolttá teszi azt! 

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A két lábon a földön állás azonban a túlzott szerénységre hajlamos jelölteknél is elengedhetetlen. Öreg hiba, hogy a munkakeresők azért nem merik leírni a valós igényüket, mert félnek, hogy akkor nem kapnak lehetőséget a személyes bemutatkozásra. Ennek viszont az a hátulütője, hogy hiába bizonyítunk az interjún, az előzetesen leadott fizetési igényt utólag már nehezen korrigáljuk felfelé. Fontos továbbá, hogy mindenképpen írjuk oda, hogy nettó vagy bruttó összegre gondolunk-e, ezzel ugyanis megelőzhetjük a félreértéseket!

Ha a pályázati anyagunkban nem kérték a bérigény megjelölését, akkor valószínűleg az interjún kerül majd szóba. Itt már jóval nagyobb szerepe van a “meggyőzésnek”, ugyanis ha szimpatikusak és megnyerőek vagyunk a munkáltató szemében, biztosan nyitottabb lesz majd az alkudozásra is. Ha sikerül bebizonyítanunk, hogy velünk jár a legjobban a cég, talán feljebb tornázhatjuk a számokat. 

De előfordulhat olyan helyzet is, amikor nekünk kell lejjebb rakni a lécet. Csak nem mindegy, hogy mennyivel.

Mi alapján mérlegeljünk?

A korrekt fizetés nem csak a számlák kifizetése, a család ellátása és a megszokott életszínvonal fenntartása miatt fontos, hanem azért is, hogy szeressünk az adott helyen dolgozni. Ehhez bizony az is kell, hogy érezzük a megbecsülést, az anyagiakban is.

Hogy ki mit tart elégnek, az abszolút élethelyzettől függ, de valószínűleg mindenkinek ugyanazok a kérdések pörögnek a fejében, mikor le kell írnia vagy ki kell mondania az összeget: Mennyiből tudok megélni? Mennyit keresek most? Mennyivel ér többet a jelenlegi fizetésemnél a szakmai tapasztalatom? 

Ezeket tehát mindenképp érdemes átgondololni és meghatározni magunkban két összeget. Az egyik, amennyit keresni szeretnénk: ez az az összeg, ami nagy előrelépés lenne a jelenlegi anyagi helyzetünkhöz képest, és amellyel hamarabb elérjük a kitűzött célunkat. Például annyit tudnánk belőle félretenni, hogy néhány év alatt összejönne a pénz egy autóra, vagy összegyűjthetnénk az önerőt egy lakáshitelhez.

A másik összeg pedig az alsó határ legyen, amiből már nem engedünk: ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy mindent ki tudjunk fizetni, illetve ki tudjunk alakítani egy minimális vésztartalékot a váratlan helyzetekre.

Kérhetnék egy nagyítót?

Mit tehetünk, ha mégis keveselljük az ajánlott összeget? Az előző pontban kifejtett minimum céltól ilyen esetben sem érdemes eltérni. Viszont vannak esetek, amikor az interjú során derül ki, hogy mennyire összetett az ellátandó feladatkör, amelyhez akár meg is van a kellő tapasztalatunk, csak éppen az anyagi vonzata nem tükrözi a felelősség mértékét.

Ilyenkor nyugodtan kérdezzünk rá, hogy milyen egyéb juttatásokat nyújt a cég, például fizetik-e az esetleges ingázás útiköltségét, biztosítanak-e BKV-bérletet, jár-e cafeteria. Persze az sem mindegy, hogy bejelentett állásról van-e szó, továbbá árnyalhatja még a képet, ha van féléves vagy éves bónusz, esetleg ingyenes étkezési lehetőség a vállalatnál.

Emellett azt is érdemes mérlegelni, hogy az adott pozíció mennyire mozdítja előre a karrierünket, illetve vannak-e előrelépési lehetőségek, esetleg évenkénti fizetésemelés. 

Lehetne kicsit több?

Ha pedig már évek teltek el azóta, hogy egy kezdőnek járó fizetéssel fevettek minket, és manapság már egyre nagyobb felelősséggel járó feladatokat bíznak ránk, akkor jogosan érezhetjük, hogy kijárna valamennyivel több pénz is a munkánkért cserébe. Ha a várva várt fizetésemelés azonban nem jön magától, akkor bizony nekünk kell elébe mennünk.

Nem csoda, ha sokan kényes témának gondolják a fizetésemelést, hiszen ha mégsem sikerül elérnünk a célunkat, kevésbé érezzük majd jól magunkat a munkahelyünkön. Emiatt hajlamosabbak lehetünk rosszabbul teljesíteni, így pedig a képességeink megítélése is kedvezőtlenebbé válhat. Azonban ne csüggedjünk, kellő felkészüléssel ebben a helyzetben is nagyobb eséllyel indulunk!

Hogy mire kell felkészülni? Hát a meggyőző érvelésre. Ugyanis valószínűleg meg kell majd indokolnunk, hogy miért látjuk időszerűnek a magasabb fizetést. Az, hogy emelkedtek az albérletárak, több lett a hiteltörlesztőnk, vagy plusz két különtanárhoz kellett beíratni a gyereket, valószínűleg nem lesz elég indok a munkáltatónak.

Ezért érdemes inkább a teljesítményünkre fókuszálni a beszélgetés során: emeljük ki, miket értünk el a cégnél, mivel vittük előrébb a vállalat működését, vagy milyen feladatokkal bővítenénk ki szívesen a munkakörünket, természetesen plusz pénzért cserébe. Arra viszont figyeljünk, hogy ne ígérjünk meg bármit a magasabb bér érdekében! Csak olyat vállaljunk, amit valóban teljesíteni tudunk, különben rosszul jövünk ki a dologból.

Fontos továbbá, hogy legyen konkrét elképzelésünk arról, hogy mégis mekkora összeggel szeretnénk megtoldani a jelenlegi jövedelmünket. Itt általában a 10-20 százalékos emelés kérése a reális, bár ez is nagyban függ az eltöltött időtől és az ezalatt nyújtott teljesítménytől. A 30 százalék feletti emelésről szóló igényeket viszont már a vezetők többsége túlzásnak tartja, hacsak nincs valami kiemelkedő eredmény az elvárás hátterében. 

A cikksorozat következő részében a motivációs levél megírásához adunk tippeket. Addig is sikeres álláskeresést kívánunk mindenkinek!

Olvasd el a sorozat korábbi cikkeit is!

Új állás után keresgélünk? Ezekre figyeljünk!

Egy jó önéletrajzzal borítékolható a siker