Optimista a kancellár

Angela Merkel a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy a menekültválság történelmi próbatétel, és az ország 25 évvel ezelőtti újraegyesítése óta a legnagyobb feladat Németország előtt. A munkához pedig csak optimizmussal és azzal a meggyőződéssel lehet hozzáfogni, hogy a feladatot meg lehet oldani.

„Sikerülni fog, erről nagyon mélyen meg vagyok győződve” – ismételte meg híressé vált kijelentését a menekültválság kezelésének kilátásairól. Hangsúlyozta, hogy kancellárként nem is mondhatott volna mást.

Angela Merkel a ZDF Anne Will című politikai vitaműsorában kifejtette, hogy a menedékkérők áradatát rövid távon és a német határon nem lehet feltartóztatni. A határok lezárása és a menedékkérők befogadásának tilalma nem megoldás, és nem is lehetne kivitelezni – mondta Angela Merkel a tevékenységét érő bírálatokkal, követelésekkel kapcsolatban. Aláhúzta: nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba. „Én sem tudom, hogy holnap hányan jönnek” – jegyezte meg.

„Nem vagyok hajlandó részt venni egy olyan versenyben, hogy ki kezeli barátságtalanabbul a menekülteket” abban a reményben, hogy „akkor majd nem jönnek”. „Németország barátságosan fogadja a menekülteket. Erre büszke vagyok” – jelentette ki a kancellár.

Kellenek a szabályok

A legfontosabb feladat rendezetté tenni a folyamatot. A menedékkérőknek, menekülteknek pedig igazodniuk kell a németországi élet szabályaihoz és be kell tartaniuk a törvényeket. Ha a multikulturalizmus azt jelenti, hogy mindenki kedvére tehet bármit, figyelmen kívül hagyva a közösség szabályait, akkor a „multikulti egy élethazugság” – mondta Angela Merkel.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell, a védelemre szoruló embereket pedig be kell fogadni – tette hozzá. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szír állampolgárok túlnyomó többsége nem akar hosszabb távon Németországban maradni, hanem szeretne visszatérni hazájába.

Méltányosság az EU-ban

Elmondta, a menekülthullám nem Németország vagy a menedékkérőkkel készített szelfik miatt indult el, jóval összetettebb és földrajzilag távol érvényesülő tényezők indították el a hullámot. Ezekkel a valódi kiváltó okokkal kell foglalkozni, így javítani kell a Szíriából elmenekült, de a térségben maradt emberek helyzetét. Elsősorban Törökországgal kell szorosabbra fűzni az együttműködést, az országban élő – a helyi jogszabályok miatt menekültstátussal nem is rendelkező – szíriaiak életkörülményeinek javítása és a görög-török uniós külső határ jobb védelme céljából – fejtette ki a német kancellár.

Mindehhez még sokat kell dolgozni, mint ahogy az is további erőfeszítéseket igényel, hogy kialakuljon egy méltányos rendszer az Európai Unióban a menekültválság terheinek megosztására – tette hozzá Angela Merkel.

Azzal kapcsolatban, hogy sokak szerint az ukrán válságban és a menekültválságban végzett tevékenysége révén esélyes a Nobel-békedíjra, a német kancellár elmondta, hogy nincs ideje foglalkozni ilyesmivel, és zavarja az ügy. „Szinte már nyomaszt…” – mondta Angela Merkel.

Bajorország lépni akar

Horst Seehofer, bajor miniszterelnök Ingolstadtban tartományi önkormányzati vezetőkkel tárgyalt, és résztvevők beszámolói szerint azt mondta, hogy München „hatékony önvédelmi intézkedéseket” tesz, ha nem csillapodik a menedékkérők áradata.

A rendezvény után a konzervatív CSU elnöke újságíróknak elmondta, hogy a tartományi kormány pénteki ülésén „szükségeljárásokról” tárgyalnak majd. Korábban a bajor vezetés egyebek között sürgette, hogy alakítsanak ki a határ térségében tranzitzónákat. A menedékkérőknek ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására Németországban.

Horst Seehofer elmondta, hogy a bajor kormány szerint égetően szükséges intézkedések ügyében elsősorban a szövetségi kormány az illetékes.

„Éppen ezért kell továbbra is nyomást gyakorolnunk és követelnünk, hogy a szövetségi kormány lásson hozzá ezekhez a nagy feladatokhoz” – mondta a politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkelt a Nobel-békedíj nagy esélyesei között tartják számon, a dpa hírügynökség tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy örülne, ha a kancellár kapná meg a kitüntetést. A menekültpolitika körüli vitákról megjegyezte: „mi ketten, vagyis a kancellár és én valószínűleg sokkal higgadtabban látjuk ezt az egészet, mint ahogy ön gondolja”. „A politikai életben előfordul, hogy a nagy kérdésekben nincs egyetértés. Ilyenkor meg kell vitatni az ügyet” – tette hozzá Horst Seehofer német hírportálokon idézett nyilatkozatában.

Nehéz helyzetben van Bajorország

A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámai mértékben felerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők hulláma. A müncheni vezetés úgy becsülte, hogy akár 270-280 ezer menedékkérő is érkezhetett szeptemberben. A szerdán megjelent hivatalos adatok alapján viszont jóval kevesebben lépték át a határt.

A szövetségi belügyminisztérium kimutatása szerint 163 772 ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 307-re emelkedett. Ugyanakkor a menekültügyi rendszer vészes túlterheltségét jelzi, hogy az elbírálásra váró menedékjogi kérelmek száma meghaladta a 300 ezret (300 531-re emelkedett az augusztus végi 276 617-ről).

Születtek már javaslatok

A szövetségi kormány egy sor javaslatot terjesztett a törvényhozás elé a rendszer hatékonyságának növelésére. Az új szabályok november 1-jén léphetnek életbe. A hatékonyság növekedését várják a kormányzati munkamegosztás átalakításáról, amelyről a kabinet szerdai ülésén döntöttek.

Az új felállás szerint a menekültügy első számú politikai felelőse Peter Altmaier kancelláriaminiszter lesz, az operatív munkát pedig továbbra is Thomas de Maiziere belügyminiszter irányítja. A kancellári hivatalban létrehoznak egy úgynevezett menekültpolitikai stábot, amely felügyeli a minisztériumok munkáját és jelentést készít a helyzet alakulásáról minden kormányülésre. A belügyminisztériumban továbbra is működik majd az úgynevezett irányítóbizottság, amely összehangolja a tárcák és a tartományok tevékenységét, de a testületet a kancellária alá rendelik.

A kancellária dönt

A kabinet ülése után a kormányszóvivői tájékoztatón Georg Streiter helyettes kormányszóvivő teljes tévedésnek nevezte azt az értelmezést, hogy az átalakítás Thomas de Maiziere háttérbe szorítását jelenti. Éppen ellenkezőleg, a belügyi tárca irányítóbizottságát bővítik, így nemcsak államtitkárok vesznek részt a munkájában, hanem valamennyi tárca delegálja a testületbe az egyes területekért közvetlenül felelős minisztériumi tisztviselőket is – mondta Georg Streiter.

A belügyminisztériumot egyben mentesítik több olyan feladat alól, amelyek eleve nem tartoznak az illetékességi körébe. Ilyen feladat például az egyeztetés az uniós társországokkal. A helyettes kormányszóvivő rámutatott, hogy a felelősséget végeredményben minden ügyben a kancellária viseli, mert a kancellár határozza meg az egész kormány tevékenységének irányát. A menekültügy pedig annyira fontossá vált, hogy „intézményesíteni” kellett ezt a felelősségvállalást – mondta a szóvivő.