Stratégiai együttműködésre törekszünk

A  kormány keleti nyitás külgazdasági stratégiájának alappillére a Kínával való gazdasági együttműködés stratégiai szintre emelése és a kereskedelmi forgalom növelése. Magyarország elsősorban az exportot szeretné növelni az ázsiai országba, a kivitel növelésének zászlós hajója pedig a jövőben egyértelműen az élelmiszeripar lesz – mondta el Szijjártó Péter.

A gazdasági növekedés, az erősödő középosztály, valamint az átalakuló fogyasztási szokások miatt növekszik a kereslet a magas hozzáadott értékű, jó minőségű és biztonságos élelmiszerek iránt Kínában. Magyarország ebből a szempontból versenyelőnnyel rendelkezik, a magyar élelmiszerek jó minőségűek és biztonságosak, példaként említette az államtitkár, hogy Magyarország az alaptörvényben garantálta a GMO-mentességet.

Növekedésnek indulhat az export

A kínai akkreditációs és tanúsító hivatal 6 magyar cég számára tette lehetővé a Kínába való szállítást. Ezeknek a vállalatoknak most az a feladatuk, hogy kínai partnereket találjanak az üzlethez, és elindítsák a kivitelt az ázsiai országba. Azzal, hogy a magyar cégeknek lehetőségük lesz a fagyasztott sertés-, liba- és kacsahús kivitelére, a magyar export várhatóan jelentősen növekszik majd Kínába – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Tíz év alatt a magyar-kínai kereskedelmi forgalom meghatszorozódott. Ez azt jelenti, hogy míg 2003-ban a két ország közötti árucsere értéke összesen 1,2 milliárd dollárt tett ki, addig tavaly a kereskedelmi forgalom értéke elérte a 7,2-7,3 milliárd dollárt. A múlt évben a Kínába irányuló magyar kivitel értéke 2 milliárd dollárt tett ki. Így 10 százalékos volt a növekedés az előző évhez viszonyítva. A Kínába irányuló magyar élelmiszerexport – az engedélyek hiánya miatt – igen alacsony volt, még a 2 millió dollárt sem érte el. Ez is mutatja, hogy az exportengedélyek megszerzése jelentős előrelépést tesz lehetővé – vélekedett az államtitkár.

Folynak még az ártárgyalások

Magyar becslés szerint fagyasztott kacsahúsból a Kínába irányuló export 1500 tonnára rúg majd, a libahús mennyisége 1000 tonna lesz, míg a Kínába kivitt magyar sertéshús mennyisége évente 5000-6000 tonna lehet. A vízi szárnyas ágazat rugalmasabb, ezért ezen a területen hamarabb várható a kivitel felfutása, mint a sertéshús esetében – mondta az államtitkár.

A múlt évben libahúsból a magyar kivitel 15 500 tonna volt, a kacsahúsból 20 000 tonna, míg sertéshúsból 70 500 tonna. A távol-keleti piacokon a magasabb hozzáadott értékű áruk a kelendőek. Ezért is lesz a magas minőségű biztonságos magyar élelmiszer ebben a relációban a magyar kivitel zászlós hajója – mondta.

Az államtitkár közölte: a kivitel pénzbeli értékét most még nem lehet megbecsülni, mivel az ártárgyalásokat a magyar cégek még nem folytatták le kínai partnereikkel. A magyar állam azonban erősíteni szeretné a magyar cégek pozícióját a pekingi magyar-kínai kereskedőházon keresztül, amelyben tulajdonrésze van a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek – fejtette ki.