2024 május 26

Megszűnhet az Országvédelmi Alap jövőre

Hozzá kell nyúlni a pénzhez

Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint tartalékot jelent. A jegybank előrejelzése szerint 2017-ben a költségvetési hiány a törvényi előirányzat alatt teljesülhet, ezért érdemes lehet megvizsgálni, megvalósítható-e az idén egyes kiadások előrehozása egyrészt azok biztonságos teljesítése, másfelől a 2018. évi hiánycél elérésének megkönnyítése érdekében.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

A költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, a stabilitási törvényben szereplő adósságszabálynak és 3 százalékos hiány követelménynek, valamint az Európai Unió stabilitási és növekedési egyezményének korrekciós ágához tartozó szabályoknak, szögezi le a jegybank jelentése.

Bíznak a nagyobb növekedésben

A törvényjavaslatban szereplő 4,3 százalékos jövő évi gazdasági növekedési előrejelzés jelentősen meghaladja a jegybank márciusi Inflációs jelentésének 3,7 százalékos prognózisát és a piaci elemzői várakozásokat.

A javaslat a magasabb GDP-dinamikát elsősorban a háztartások fogyasztásának élénkebb bővülésével magyarázza. A költségvetési előrejelzés az MNB előrejelzéséhez viszonyítva élénkebb bértömeg-növekedést prognosztizál, a magasabb létszámbővülésből és béremelkedésből fakad. A magasabb fogyasztás és bértömeg-bővülés miatt a költségvetés munkát és fogyasztást terhelő adókra vonatkozó előrejelzése a GDP 0,7 százalékával haladja meg az MNB prognózisát – írták.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Nem csökken eléggé a hiány

Az MNB szerint a GDP-arányos adósságráta javaslatban szereplő 1,9 százalékpont helyett – mérsékeltebb gazdasági növekedés mellett – 0,7-0,8 százalékponttal csökkenhet jövőre, 72,4 százalékra év végére. Az adósságráta érdemi, évenkénti 0,7-0,8 százalékpontos csökkenését az alacsony költségvetési hiány és a dinamikus gazdasági növekedés támogatja.

Az alaptörvény adósságszabálya, ami a Költségvetési Tanács későbbi döntésének fókuszában lesz, tehát várhatóan teljesül – írták. A jegybank előrejelzése szerint teljesülhet a forráskifizetésre vonatkozó 2 418 milliárd forintos előirányzat, ugyanakkor az effektív forrásfelhasználás elmaradhat a költségvetési törvényben szereplő értéktől, a jegybanknak kifizetések szerkezetére vonatkozó, a törvényjavaslatban szereplőtől eltérő várakozásai miatt.

A középtávú célokat is figyelni kell

Az MNB jelentésében azt is megállapította, hogy a törvényjavaslatban szereplő 2,4 százalékos strukturális hiány nincs összhangban Magyarország konvergenciaprogramjában a 2018. évre meghatározott középtávú költségvetési hiánycéllal.

A javaslat indokolása szerint 2018-ban a 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti költségvetési hiánynak 2,4 százalékos strukturális deficit feleltethető meg. Az Európai Unió strukturális hiányra vonatkozó kritériuma és a stabilitási törvény ezen nyugvó követelménye ugyanakkor előírja, hogy a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével, amely Magyarország esetében jelenleg a GDP 1,5 százaléka.

A törvényjavaslat szerint az átmenetileg megemelkedő strukturális hiány támogatja a gazdaság növekedését, lehetővé teszi a gazdaság- és társadalompolitikai prioritások érvényesítését, miközben összhangban marad a középtávú költségvetési céllal, amelyet 2020-ban elér, 2021-ben pedig túlteljesít – írta a jegybank költségvetési jelentésében.