2024 április 27

Megrogyott múlt héten a forint

Kilengések, majd gyengülés a forint árfolyamain

A forint az euróval szemben a héten eladási nyomás alá került. Kedden az árfolyamot kilengések kísérték mindkét oldalon, először a forint gyengült a 316,2 HUFEUR szintre, ezután megfordult az irány, és a hazai fizetőeszköz a 313,2 HUFEUR értéket érte el. Szerdán és csütörtökön nem történtek ilyen mértékű változások. A forint ezután ismét fokozatosan gyengült, és a csütörtöki nap végén a 315,2 HUFEUR értéken végzett az árfolyam.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Az amerikai dollárral szemben is veszteséges volt a forint. A múlt heti gyengülés kitartott, és az árfolyam elérte a 277,3 HUFUSD szintet. A következő napok volatilitása már alacsony volt, így a csütörtöki napot a 276,4 HUFUSD értéken zárta az árfolyam.

Várható még kamatcsökkentés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy döntött, hogy befejezi a kereskedelmi bankok számára nyújtott kamatswapot (IRS). Az utolsó tendernek július 7-én kellene megtörténnie, azonban az MNB ezt már nem viszi véghez, mert a szolgáltatás hozama nem haladja meg befektetett költségeit. Nagy Márton, az MNB alelnöke az IRS szolgáltatás felhasználásának eredményeit kedvezőnek titulálta.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

„Szavai alapján a bank célja az volt, hogy csökkentse a hosszúlefolyású kötvények hozamát, valamint Magyarország számára a veszélyeket a külföldi hitelezőkkel szemben. Az MNB elérte mindkét célját. Arra a kérdésre, hogy hányszor várhatunk még kamatcsökkentést, Nagy úgy felelt, hogy valószínűleg még egy gyengítés várható” – számolt be az AKCENTA CZ devizapiaci elemzője. Az alelnök a monetáris politika további lazításával nem számol.

Az infláció nem érte el az MNB által kitűzött célt

Az áprilisi fogyasztói árak növekedtek, ami meglepetést okozott. A maginflációt (az inflációs mutatót, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól pl. élelmiszer, üzemanyag, szabályozott árak és adó) éves hasonlatban csekély növekedés kísérte. 1,3 százalékról 1,4 százalékra nőtt, így az infláció még mindig mélyen az MNB által kitűzött 3 százalékos célérték alatt található. A lassú növekedés fő oka a környező gazdaságok deflációs nyomásának köszönhető.