Hans-Werner Sinn, a tekintélyes ifo gazdaságkutató intézet vezetője szerint az EKB „a még olcsóbb pénzzel és a betéteket sújtó büntetőkamat bevezetésével elkeseredett kísérletet tesz arra, hogy Dél-Európába irányítsa a tőkeáramlást, és mozgásba hozza az ottani gazdaságot”.

Ez azonban szerinte kudarcra ítélt kísérlet, hiszen az euróövezet válsággal küzdő déli térségében „előbb a versenyképességet kellene javítani a munkaerőpiac reformjával”. Az EKB hiábavaló próbálkozásának az árát pedig azok fizetik meg, akik hosszú távon takarékoskodnak, vagyis a betétesek és mindazok, akik életbiztosításba fektették megtakarításaikat – mutatott rá a müncheni ifo vezetője a kutatóintézet közleményében.

A német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviselete, a kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint az alapkamat csökkentése veszélyes buborékok képződéséhez vezethet a pénzügyi piacokon.

Az EKB-nak a defláció veszélye miatt ugyan lépnie kellett, de a rekordalacsony kamat kora „nem tarthat örökké” – szögezte le Martin Wansleben, a DIHK ügyvezetője, hangsúlyozva, hogy a kamatcsökkentés csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha az euróövezeti kormányok a szerkezeti reformok következetes végrehajtására használják „a megnövekedett pénzügypolitikai mozgásteret”.

A DIHK honlapján megjelent közlemény szerint a negatív betéti kamat – vagyis az, hogy a kereskedelmi bankok fizetnek azért, hogy az EKB-nál tarthassák a pénzüket – igen kétséges hatékonyságú, várhatóan nem élénkíti a hitelezést, még a válságállamokban sem, viszont növeli a bankok költségeit, ami még inkább nehezíti a vállalatok finanszírozását.

A német biztosítótársaságok szövetsége (GDV) szerint az eddiginél is alacsonyabb kamatszint aláássa a megtakarítók erőfeszítéseit. Az újabb kamatcsökkentés „közgazdaságilag rossz recept”, mert alig ösztönzi a gazdasági növekedést – mondta Alexander Erdland, a GDV elnöke a ZDF közszolgálati televíziónak, hozzátéve, hogy a szerkezeti reformokra kellene inkább összpontosítani, hogy erősödjön a versenyképesség.

„Az olcsó pénz politikája tévút” – jelentette ki.

Hasonlóan vélekedett a takarékszövetkezeti szövetség (DSGV) elnöke, Georg Fahrenschon, aki a ZDF-nek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a „minikamat” elbizonytalanítja a takarékoskodókat, és „felfalja” a felhalmozott vagyonukat.

A német szakszervezetek szövetség (DGB) viszont helyesnek és fontosnak tartja az EKB döntését. A munkanélküliséggel és gazdasági stagnálással fenyegető defláció veszélyét el kell hárítani – emelte ki Stefan Körzell, a DGB igazgatósági tagja. Az EKB határozott lépései mellett viszont „aktív költségvetési politikára”, állami beruházásokra is szükség van az euróövezeti kormányok részéről. „Az olcsó hitel csak akkor segít, ha a piacok előtt megnyílik a növekedés kilátása” – mondta a szakszervezeti vezető a DGB közleménye szerint.

Az EKB 0,25 százalékról 0,15 százalékra csökkentette irányadó kamatát, a betéti kamatot nulláról mínusz 0,1 százalékra módosította, és új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) is bejelentett csütörtökön.