A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke ezt a portfolio.hu internetes portál kedden Budapesten megrendezett konferenciáján mondta, hozzátéve, hogy a cégek ma már az amortizációt sem pótolják a szükséges mértékben. A növekedési problémák miatt a magyarországi bankrendszer „kockázati profilja” megváltozott, a banki portfoliókban .

A vállalati hitelek tekintetében a nem teljesítő hitelek aránya már meghaladta a 20 százalékot, és ez előrevetíti, hogy a hazai hitelintézeteknek jelentős értékvesztéssel kell szembenézniük a jövőben – hangsúlyozta az MNB alelnöke.

Az IMF-nek írt 2008-as szándéklevélben olyan tervezett intézkedéseket fogalmaztak meg, amelyek segítették, hogy a hazai bankrendszerben egészségesebb legyen a hitelezés – emlékeztetett Király Júlia.

Az állam és a bankok közötti „kiegyezés” megteremtése az egyetlen útja annak, hogy a növekedés beinduljon Magyarországon – emelte ki.

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a magyarországi bankrendszerben mérlegalkalmazkodás zajlik, ez azt jelenti, hogy a bankok csökkentik a hitelek arányát a náluk elhelyezett betétekhez képest, vagyis mérséklik a hitel/betét hányadost. Korábban ez az arány átlagosan 150 százalék volt, és a bankok külföldi tulajdonosai ezt az arányt 110 százalékra, vagy az alá akarják csökkenteni – mondta Rogán Antal.

A kormánypárti politikus kiemelte: a kormány és a magyar hitelintézetek külföldi anyabankjai is abban érdekeltek, hogy itteni leánybankjaik jól működjenek, de a kormány a hazai vállalatok és a magyar családok érdekeit is képviseli. Úgy vélte, a devizahitelesek gondjainak megoldását tekintve is jó a bankszövetség és a kormány között megkötött megállapodás. A nem teljesítő hitelek problémájára utalva elmondta: a kormány felelőssége, hogy a hatékonyabb működésre ösztökélje a Nemzeti Eszközkezelőt.

Rogán Antal arról is szólt, hogy hamarosan kezelni kell a jelentős devizahitellel rendelkező önkormányzatok helyzetét.

A devizahitelek problémája többször is szóba került a háttérbeszélgetésben. Annál is inkább, mert a konferencia ideje alatt a rendezvénynek helyet adó, a Budai Várban lévő Hilton Hotel előtt a devizahitel-károsultakat képviselő, mintegy 50 személy tüntetett a konferencia ellen, élesen bírálva és hazai bankok hitelezési gyakorlatát.

A konferencián szóba került az is, mennyire érvényesül a betétgyűjtést és a hitelezést tekintve az állam kiszorító szerepe. A résztvevő bankárok, így Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója és Harmati László, az FHB üzleti vezérigazgatója szerint a lakossági betétgyűjtést tekintve a pénzintézeteknek jelentős konkurenciát jelentenek a rövid lejáratú állampapírok.

Harmati László úgy ítélte meg: ha a nem teljesítő hitelek aránya tartósan 15 százalék fölötti, abból a bankok a magyarországi növekedés mellett nem tudnak „kinőni”, a rossz követelésektől való megszabadulásban segíthet az állam.

Rogán Antal úgy vélte: a vállalati hiteleknél nem érvényesül a klasszikus kiszorító hatás.