Arról, miként és miért váltak az atomenergia egykori lelkes hívei annak ellenzőivé…És fordítva: a korábbi atomerőmű ellenzők bizalma olyannyira megerősödött, hogy Magyarországot hosszú távon eme energiaforrás dominanciája mellett kötelezték el.

Olcsó, nemzeti energiára van szükségünk

Amikor a magyar miniszterelnök még tavaly Londonban azt nyilatkozta, hogy a világ más gazdaságaival szembeni versenyképesség egyik feltétele az olcsó energia, ezért nem ért egyet azokkal, akik diszkriminálják a nukleáris energiát, nem gondolta a közvélemény, mennyire eldöntött kérdés politikailag az, hogy hazánk az atomenergia mellett teszi le a voksát. Most, hogy az oroszokkal megköttetetett az egyezség a paksi atomerőmű fejlesztéséről, bővítéséről, aligha lehet energiafüggetlenségi háborúról beszélni, marad hát a rezsiharcos érvelés: nekünk olcsó, nemzeti energiára van szükségünk.

Az átlagember hovatovább mindenben kétkedik. Először is abban, miért kell nekünk ebben az egyáltalán nem veszélytelen energiaforrásban bíznunk? Fukushima óta a politikusok és a szakértők is intenzívebben vitatkoznak. Olyannyira, hogy Európa legnagyobb gazdasága, Németország már leállította a régebben üzemelő atomerőműveit, és 2020-ig valamennyit bezárja. Jóllehet Fukushima meglehetősen távol van, ám sokak szerint még most sem tudjuk, milyen időzített bomba ketyeg a szomszédos Ukrajnában, a csernobili föld alatt. Lehet talán óvatosabbnak kellene lenni az atomerőmű fejlesztéssel százvalahány kilométerre a magyar fővárostól, vélekednek sokan.

Nem kell azonban áltatnunk magunkat. Bármilyen atomerőművi esetleges probléma esetén Európában nincsenek távolságok. És csupán Franciaországban 58 atomerőmű van, amelyek az ország energiaszükségletének 78 százalékát fedezik.

A Rosszatom építheti a Paks kettőt

Magyarországon ez az arány egyelőre jóval kisebb, az energia nagyjából  negyven százaléka származott atomerőműből, a többit  importáltuk, földgáz alapon, vagy lignitből állítottuk elő. A január 14-én Moszkvában aláírt  magyar–orosz államközi megállapodást, alapján az orosz Roszatom vállalat építheti meg a Paksi Atomerőmű két új, 1200 megawattos blokkját, amely termelésbe állítása után jelentősen megnő az atomenergia részaránya a magyar ,,energiatortában”.

Sokan vitatják az olcsóságot is. Tény az, hogy a 2024–25-re elkészülő két új 1200 megawattos atomerőmű blokk felépítésére az orosz fél – az államközi megállapodás alapján – tízmilliárd euró kölcsönt nyújt, 30 éves futamidőre. Ez pedig irdatlanul nagy pénz. Különösen, ha azt vesszük, hogy az atomerőmű építkezések jó előre eltervezett költségeit szinte sehol sem sikerül teljesíteni, annyi menet közben kiderülő probléma, helyi sajátosság vetődik fel.

Ráadásul felmérések és példák támasztják alá a megújuló energiák olcsóbbá válását. Németországban 8 év (2004–2012) alatt 30 ezer MW-nyi napelemes rendszert építettek fel, amely több elektromosságot termel, mint a még üzemeltetett atomtelepek, és az ilyen módon megtermelt úgynevezett PV elektromos áram olcsóbb, mint az atomerőműben gyártott. Ilyen értelemben nyilatkozott nemrégiben a téma Amerikában dolgozó szakértője Lipták Béla professzor.

Hatvan éves atomerőművi múlt

Az atomenergia hasznosítása jubileumi esztendőhöz érkezett az idén. Éppen hatvan évvel ezelőtt, 1954-ben, a szovjetunióbeli Obnyinszkban kezdte meg működését a világ első, hálózatra energiát termelő atomerőműve. Persze az ilyen erőművek többségét már régen bezárták, néhány első generációs üzem ma már végnapjait éli. A második generációs erőművek – ilyen a paksi atomerőmű négy blokkja – alkotják a ma működő erőművek döntő többségét. A paksi blokkokat harmincéves működésre tervezték, amit újabb húsz évvel meghosszabbítanak, s ehhez jön még az oroszokkal aláírt szerződés alapján a bővítés.

További kérdés az is, hogy mi lesz azzal az egyezménnyel, amelyet éppen Budapesten írtak alá a visegrádi országok. Az államok nukleáris kutatóintézetei V4G4 Kiválósági Központ névvel együttműködési programot hoztak létre a nukleáris együttműködés elősegítésére a negyedik generációs gyorsreaktor fejlesztésének témában. A magyar-orosz atomerőmű fejlesztés merőben más irány.

A kocka el van vetve, megkezdődött a közbeszerzés

Akárhogyan is lesz, a kocka el van vetve. A magyar parlament áldását adta az ügyre. Sőt, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. máris tárgyalásos közbeszerzést írt ki az új blokkok földtani kutatására. A felhívás egy hete jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.