A közgyűlés ülésszakának elnöke Vuk Jeremic volt szerb külügyminiszter, akit kedden iktattak be tisztségébe. Jeremic kijelentette, hogy a 12 hónapra szóló megbízatásának középpontjában a nemzetközi viták és azok békés rendezése áll.

Megnyitó beszédében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt hangoztatta, hogy „az Egyesült Nemzeteknek fel kell nőnie a pillanathoz”, amikor a világ olyan problémákkal küzd, mint a munkanélküliség, az egyenlőtlenségek, a hőmérséklet és az intolerancia szintjének emelkedése. Ban reményét fejezte ki, hogy Jeremiccsel sikeresen működik majd együtt a világszervezet modernizálásában.

A megnyitó hetet követően, jövő hétfőn magas szintű találkozót tartanak, amelynek témája a jogállamiság lesz. A rendes évi általános vita szeptember 25-én, kedden veszi kezdetét, és október 1-jéig tart majd. Ezen a fórumon a közgyűlés meghallgatja az államfők, kormányfők és miniszterek nyilatkozatait. Áder János köztársasági elnök az általános vita első napján fog felszólalni.

A közgyűlés várhatóan megkülönböztetett figyelmet fordít majd a szíriai válságra, amellyel kapcsolatban az Egyesült Államok és az EU-tagállamok a Biztonsági Tanácsban szankciókat sürgetnek az Aszad-rezsim ellen, Oroszország és Kína pedig vétóval akadályozta meg a nemzetközi beavatkozást. A közgyűlés Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár közvetítései kudarcát követően 133:12 arányban elítélte a BT-t, amiért képtelen volt gátat szabni a krízisnek, Ban főtitkár pedig bírálta a nagyhatalmakat, amiért a helyi szövetségeseik által vívott háborúvá változtatták a konfliktust.

A közgyűlés, amennyiben valami a békét fenyegeti, vagy fennáll a békeszegés vagy az erőszak veszélye, elvben még akkor is cselekedhet, ha a Biztonsági Tanács tétlen valamely állandó tag nemleges szavazata miatt.

Az idei általános vitában felszólal majd az újraválasztásáért küzdő Barack Obama amerikai elnök. Ott lesz Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő, aki bombasztikus kijelentéseivel – például Amerikát vádolva a szeptember 11-i terrortámadásokkal és a holokauszt tagadásával – mindig a világsajtó figyelmének középpontjába került az elmúlt években. Beszédet mond New Yorkban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki azt állítja, hogy Teheránt már csak hónapok választják el az atomfegyver előállításától.

A szónokok közül most sem marad ki Hugo Chávez venezuelai elnök, aki a 2006-os ülésszakon kijelentette, hogy George W. Bush amerikai elnök maga az „ördög”, azóta pedig azt terjeszti, hogy az Egyesült Államok a rák fegyverével akarja legyőzni Dél-Amerikát. Chávez, aki idén újabb sugárkezelést kapott Kubában, és aki több ízben is elítélte az „arab tavasz” forradalmait, a hazájában tartandó választások küszöbén szólal majd fel az ENSZ-ben.

A közgyűlés megvitatja a millenniumi fejlesztési célok, az éghajlatváltozás és fenntartható fejlődés és az élelmiszerbiztonság aktuális kérdéseit. Hangsúlyt kap majd például a világszervezet közvetítői szerepe a konfliktusok békés rendezésében, a leszerelés, az ENSZ reformja, beleértve a Biztonsági Tanács reformját is.

A 2013 szeptember közepéig tartó 67. ülésszak során a közgyűlés értékeli majd a 2012 júniusában Rióban megrendezett Fenntartható Fejlődés Konferencia (Rió+20) eredményeit. A közgyűlés két, a nemzetközi migrációval és annak fejlődésével kapcsolatos magas szintű találkozót is előkészít, amelyeket a 68. ülésszak során tartanak majd 2013-ban. A találkozók témája, a továbblépés útja és a befogadás fejlődésének programja 2015-re és azon túl.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1945-ben elfogadott alapokmánya értelmében létrehozott közgyűlés központi szerepet tölt be, mint a világszervezet legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és képviseleti szerve. Az ENSZ 193 tagállamát tömörítő testület a többoldalú párbeszéd fórumaként szolgál a nemzetközi kérdések teljes spektrumára vonatkozóan. A közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi jog kodifikálása terén és a nemzetközi jogi normaalkotásban is.

A testület minden év szeptemberétől decemberig intenzíven, rendszeres időközönként ülésezik, ezt követően pedig szükség szerint ül össze.

A Biztonsági Tanács öt állandó, nukleáris fegyverekkel rendelkező tagállama egy kedden ismertetett közös nyilatkozatban szavatolta Mongólia atomfegyvermentes státusát.