2024 június 21

Megjelentek az új közbeszerzési törvény végrehajtási rendeleteinektervezetei

Az első tervezet az ajánlattevők alkalmasságával foglalkozik,
valamint a rájuk vonatkozó kizárási okokat tartalmazza. Az új uniós
norma – és ez alapján az új magyar közbeszerzési törvény – szerint
a kiírásban szereplő alkalmassági feltételeket, a kizáró okok
hiányát nem kell igazolni, elegendő, ha az ajánlattevő egy
formanyomtatványon nyilatkozik azokról.

Az Európai Bizottság (EB) erre a célra létrehozta az egységes
európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet elektronikusan kell
kitölteniük az ajánlattevőknek, szintén az EB által működtetett
web-felületen. A valótlan tények – súlyosabb esetekben – hamis
nyilatkozatnak minősülnek, amely az erről a piacról történő
időleges kizárással járhat.

Az uniós irányelvek – egy szűk körben – megengedik azt, hogy a
nyilatkozatot tényként fogadja el az ajánlatkérő, de a fő szabály
az, hogy azokat magyarországi adatbázisokból kell ellenőriznie. Az
ajánlattevő azonban más adatbázist is megjelölhet, de feltétel hogy
ehhez az ajánlatkérő közvetlenül hozzáférhessen.

A minősített ajánlattevők jegyzékét továbbra is az
Közbeszerzési Hatóság vezeti, de ilyet létrehozhatnak a gazdasági-
és a szakmai kamarák is. Ezek működését – a hatósági jegyzék
mintájára – szabályozza a rendelet tervezete.

A második tervezet a tervpályázatok eljárásait szabályozza. Itt
az a legfőbb újdonság, hogy a tervpályázati kiírás nem szorítkozik
az építészeti tervek megvalósítására. A fő cél azonban továbbra is
a település- és területrendezés, építészet és építés,
belsőépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített tervek
vagy tervrajzok összevetése és rangsorolása.

Ezeken túl azonban – összhangban az uniós irányelvvel –
tervpályázat célja lehet különösen a mikro-, kis- és
középvállalkozásokat támogató pénzügyi konstrukciók megtervezése,
továbbá a kert- és tájépítészeti feladatok szakmai előkészítése,
valamint védett műemléki érték érintettsége esetén az ezeket
megalapozó kutatási és szakági dokumentációk készítése is.

Tervpályázat írható ki továbbá képzőművészeti, iparművészeti
vagy pedig az egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek –
mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell –
összevetésére és rangsorolására is.

Az ajánlatkérő mindezeken túl akkor is kiírhat tervpályázatot,
ha annak célja a pályázók által elkészített pályaművek
összehasonlítása és értékelése.

A harmadik kormányrendelet tervezet a védelmi- és a minősített
beszerzéseket szabályozza. Mint a tervezet indoklása megjegyzi, az
EB kifogásolta az eddigi magyar gyakorlatot, amely lehetővé tette a
védelmi irányelv alá nem tartozó beszerzések kiemelését is az
általános eljárásrend alól. A közbeszerzéssel kapcsolatos bizalmas
információk védelme megvalósulhat az általános közbeszerzés
keretein belül is, például titoktartás vállalásával, illetve
utólagos nemzetbiztonsági átvilágítással – áll az indoklásban.

Az általános közbeszerzési eljárás alóli mentesítést az
Országgyűlés illetékes bizottsága adja meg továbbra is. A
mentesítést az ajánlatkérőnek kell kezdeményeznie, a beszerzés
tárgya szerint illetékes miniszternél. A mentesítés kapcsolódhat a
hírszerzéshez, az elhárításhoz, a honvédelmi beszerzéshez, továbbá
egyéb esetekhez is.

Végül a negyedik rendelettervezet a közszolgáltatók
közbeszerzéseit szabályozza. Ezek a szabályok rugalmasabbak az
általános előírásoknál. Például lehetővé teszi kétfordulós
közbeszerzés kiírását innovációs partnerségre is. A második
fordulóba jutó jelentkezők kiválasztására bármilyen objektív
kritériumrendszert alkalmazhat az ajánlatkérő. A tervezet mindössze
egy feltételt szab: a kiválasztási szempontok nem sérthetik a
valódi versenyt.

A végrehajtási rendeletek – az új közbeszerzési törvényhez
igazítva – november elsején lépnek hatályba.