A megkérdezettek közül alig valaki reménykedik abban, hogy a válság V alakú lesz, vagyis hamar jön a visszapattanás. Az általános vélemény szerint a krízis U formát ölt, sőt, az a legvalószínűbb, hogy a görbe elnyújtott, „fürdőkád-alakú” lesz. Ezért a cégek világszerte azon küzdenek, hogy megőrizzék a stabilitásukat.

A krízis a legérzékenyebben az autóipart, a gépgyártást, az olaj- és vegyipart, továbbá a szállítást, az utazást és a logisztikát érintette. Az autóipari eladások egyharmaddal csökkentek az első félévben az előző év azonos időszakához képest. A többi említett iparágban 15-20 százalékos a visszaesés. Bár a második félévben már némi javulásra számítanak a cégvezetők, csaknem valamennyi ágazatban az egész évre visszaesést prognosztizálnak. Az autóiparban 17 százalékos mínuszt mutat az előrejelzés.

A digitalizáció a válságban sem vesztett fontosságából, ezt változatlanul az első helyre teszik a cégvezetők. Ugyanakkor felülvizsgálják a digitalizációs projekteket, s azokat veszik előre, amelyek a költség-haszon elemzések szerint a legkedvezőbbek.

Második helyen a költségek és a bevételek egyensúlyban tartása szerepel. Sőt, a válság által leginkább sújtott autóiparban ez került az első helyre.

Dobogós pozícióban vannak az alkalmazottak is: hosszú távú megtartásukat a harmadik helyre sorolták a cégvezetők a Horváth & Partners felmérésében. Ebben segít, hogy az otthoni munkavégzés révén irodaköltséget lehet megtakarítani, s a virtuális megbeszélések az utazási költségek csökkentését is lehetővé teszik. Ám az előnyök nem merülnek ki a spórolásban. Mivel már nem annyira fontos, hogy a munkatársak közel lakjanak a munkahelyükhöz, szélesebb körből lehet új alkalmazottakat toborozni.

A válságban ugyanakkor háttérbe szorulnak a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok. A nehéz gazdasági körülmények közepette kevesebb forrás jut effajta beruházásokra, hiszen a vállalatok a fennmaradásra és a munkahelyek megőrzésére koncentrálnak.

Az autóipari cégek jelenleg az U-görbe legalján vannak, igen mély recessziót élnek meg. Nagyobb visszaeséssel számolnak, mint az átlag, ennek ellenére a válság közepette is folytatták a megkezdett átalakításokat.

A bankokat a válság eddig közvetlenül nem érintette olyan mértékben, mint más szektorokat. Negatív hatások a finanszírozási portfólió válságérzékeny ágazataiban várhatók. Folytatódik a digitalizáció, átalakítják a működést és – felkészülve a nem teljesítő hitelek növekedésére – céltartalékot képeznek. A felsővezetők 2022-re várják a helyreállást.

A biztosítási szektorban lassú javulást várnak a következő negyedévben, a teljes visszatérés 2021-re tűnik valószínűnek. Jövedelmezőségi szempontból a kieső bevételeket ellensúlyozza az elmúlt éveknél alacsonyabb kárhányad, illetve a kockázati típusú termékek előtérbe kerülése várható.

Az építőiparban a fókusz a digitalizáción és a fenntarthatóságon van. A visszatérés lassabb lesz, de a többi iparágnál jobb helyzetet jeleznek előre 2021-re.

A gyógyszeripari vezetők nem számítanak jelentős mértékű változásokra rövidtávon, előrejelzéseik szerint kis megingásokkal 2021-re visszaállnak az eredeti árbevétel-pályákra. Hosszabb távon mind a kutatás-fejlesztés, mind az ellátási láncok, mind a kereskedelem (orvoslátogatás, konferenciák) terén jelentős változások indulhatnak el a koronavírus miatt újjáalakuló környezetben.

Az ipari javak és csúcstechnológia szektorban a digitalizáció mellett a költségstruktúra és az új munkamódszerek implementációja áll a középpontban. A gépipart egy folyamatban levő recesszió közepette érte a koronavírus-válság – a kilábalást 2021 végére vagy 2022-re várják az iparági szereplők.

A kereskedelem különböző részterületeit a válság ellentétes módon érintette, az élelmiszer szegmens és az online kereskedelem profitált belőle. A fogyasztási javakat előállító vállalatok helyzete a kereskedelemhez hasonló – a fő kockázatokat a diverzifikáció csökkenti. A kilábalás várható alakulása többféle, valószínűleg a kereskedelem fog a leglassabban helyreállni.

A közműcégek körében a koronavírus-válság felgyorsította a digitalizációs törekvéseket. Rövid távon a keresletben eltolódás tapasztalható a háztartások javára a gyártó vállalatokhoz képest, illetve megnő a likviditási kockázat a fizetésképtelenség miatt. Mindazonáltal a szektor várhatóan 2021-ig visszatér a válság előtti szintre.

A vegyipar és az olajipar jelentősebb visszaesést szenved el. A vállalati vezetők nem várják, hogy 2022 előtt visszaállna a kereslet a koronavírus előtti pályára. A rugalmasság és a költséghatékonyság kiemelt jelentőségű, sokan újabb konszolidációra, felvásárlásokra, átrendeződésre számítanak az ágazatban.