A tárcavezető elmondta, hogy a szíriai kérdés jelenleg az egyik legidőszerűbb téma, de egy informális ülésen nem hoznak semmilyen döntést, csak nyílt eszmecserét folytatnak fontos ügyekről. Így a szíriai konfliktussal kapcsolatban az Európai Tanács felkérésére arról tárgyaltak, hogy május után szükség lenne-e a Szíriával szembeni fegyverembargó lazítására. Úgy fogalmazott, hogy szólnak érvek a lazítás ellen és mellett is, „de ebben a kérdésben most nem kell, nem is szabad dönteni”.
Abban viszont egyetértettek a külügyminiszterek, hogy Szíria ügyében mindenképpen politikai megoldást kell keresni, mert minden más megközelítés rendkívül súlyos kockázatokkal járna – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy nem halálos, emberi élet kioltására nem alkalmas eszközökkel – például golyóálló mellényekkel és szállítóeszközökkel – jelenleg is el lehet látni az ellenzéki erőket, ahogyan technikai segítséget, tanácsadást is lehet nyújtani nekik.
A dpa német hírügynökség pénteken arról számolt be, hogy továbbra sem egységesek az EU-tagállamok a szíriai ellenzék esetleges felfegyverzésének kérdésében. Dublinban Franciaország és Nagy-Britannia ismételten a szíriai fegyverszállításokkal kapcsolatban érvényesített EU-embargó feloldását sürgette, sőt William Hague brit külügyminiszter még azt sem zárta ki, hogy a két ország az EU nélkül cselekszik. A többiek elutasították, hogy fegyvereket szállítsanak Bassár el-Aszad ellenfeleinek.
Martonyi János azt mondta, bár az informális beszélgetéseken sok szó esett a ciprusi helyzetről, ez a kérdés „szerencsére nem a külügyminiszterek feladata”. Az ügyben érdemes megvárni a következő napok, sőt órák fejleményeit – vélekedett.
A CNA hivatalos ciprusi hírügynökség közölte, hogy Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök szombaton Brüsszelbe utazik, hogy az EU vezetőivel újabb tárgyalásokat folytasson a mentőcsomagról. Az országnak hétfőig 5,8 milliárd euró önrészt kell előteremtenie az euróövezeti pénzügyminiszterek által jóváhagyott 10 milliárd eurós mentőöv folyósításának feltételéül.
Arra a kérdésre, hogy beszélt-e az ülés ír házigazdájával a Tobin-ügyről, Martonyi János úgy válaszolt, hogy Magyarország álláspontja ismert a kérdésben, így „ezt most külügyminiszteri szinten nem vetettük fel”. Ugyanakkor közölte, az Európai Bizottság alelnökének nyilatkozata az ügyről „megdöbbentő”, és ezzel szemben a kormány megtette a megfelelő lépéseket.
Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két kisgyereket. A magyar bíróság 2002-ben a távollétében három év fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság 2012 júniusában végleg elutasította.
Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, március 9-én megjelent interjúban olyan nyilatkozatot tett, amelyben megkérdőjelezi a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, és érthetőnek nevezi, hogy egy Magyarországon jogerősen elítélt bűnelkövetőt Írország nem ad át a magyar hatóságoknak a bírósági ítélet végrehajtása érdekében.
A nyilatkozat ellen Navracsics Tibor igazságügy-miniszter tiltakozott, nyílt levelében ezt írta: „Nem tűnik helyénvalónak az, hogy egy olyan ügyben, ahol az elkövető gondatlan járművezetéssel két kisgyermek halálát okozta, az alapvető jogok védelméért felelős biztos összemosson egy 2002-ben hozott bírósági ítélet végrehajtása iránti igényt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jelenlegi politikai vitákkal; sőt odáig merészkedjen, hogy valójában érthetőnek tartsa, hogy az ír hatóságok nem hajlandók az elkövetőt Magyarországnak kiszolgáltatni, elkerülhetővé téve számára a büntetést”.
