Elfogy a szufla
Romhányi Balázs kifejtette, hogy a magyar gazdaság növekedése az idén megközelítheti azt a szintet, amit a kormány tervez, az intézet szakértői 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak. A növekedés 2017-ben is elérheti a 2,3 százalékot, míg az azt követő években várhatóan visszaesik 2 százalék alá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Hozzátette, hogy az idei és a jövő évi jelentős növekedés mögött a nagymértékű kormányzati költekezés áll, mind a kormányzati beruházásokat, mind pedig a kormányzati fogyasztást illetően. Az ügyvezető kiemelte, hogy az idei költségvetés módosítása mintegy 360 milliárd forinttal jelent nagyobb kormányzati kiadást a tervezetthez képest. A jövő évi költségvetés még ehhez képest is mintegy 500 milliárd forintos további lazítást tartalmaz az intézet becslése szerint.
Az intézet számításai szerint azonban a lazítás feltételei sem az idén, sem jövőre nincsenek meg – fűzte hozzá.
Lehet, hogy nem jön be a kormány terve
Felidézte, hogy a kormány hivatalos számai szerint is a lazítás fedezete legnagyobb részt az a növekedési adóhitellel összefüggő 540 milliárd forint, amelyet a General Electric magyarországi leányvállalata idén és jövőre fizet be az államkasszába egy 2015-ös gazdasági tranzakció folyományaként.
A maastrichti egyenlegben a hivatalos statisztikai elszámolási szabályok szerint ezt nagy valószínűséggel 2015-re kell majd visszakönyvelni. Így ez várhatóan – a kormány álláspontjával ellentétben – nem lehet forrása a 2016-os és a 2017-es lazításnak – jelezte az ügyvezető.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az intézet várakozásai szerint a 2017 utáni években azért lassul majd Magyarországon a gazdasági növekedés, mert arra a szintre tér vissza, amit a magyar gazdaság egyszeri, átmeneti, külső és egyéb hatások nélkül teljesíteni tud. Ha nem lenne ugyanis az idei és a jövő évi költségvetési lazítás, akkor már az idén is 1,3 százalékos lenne csak a gazdaság növekedése, de jövőre és utána is 2 százalék alatt maradna az emelkedés.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság ennél jobban teljesítsen külső segítségre – például uniós forrásokra – van szükség – mondta Romhányi Balázs.
Mi van az inflációval?
Az intézet az idén 0,3 százalékos inflációval számol, aminek a fő oka a kőolaj árának csökkenése, ami várhatóan megáll és lassan, de emelkedésnek indul. A kőolaj hordónkénti ára 50 dollár felett lesz, így a jövedéki adó feltételes növelése – amit az Országgyűlés elfogadott, az 50 dollár alatti ár esetén – nem következik be.
Mindennek fényében a jövő évi infláció az intézet szerint eléri majd a 2,4 százalékot. De ezt prognosztizálja a Magyar Nemzeti Bank is – mondta az ügyvezető.
Hozzátette, hogy a jövő évet követően az infláció tovább gyorsul, és eléri vagy némileg meg is haladja a 3 százalékot. Az adócsomag, amit az idén elfogadott az Országgyűlés a hangulatjavító elemek ellenére érdemben nem változtatja az adóterhelést. Ezt mutatja az általános forgalmi adó csökkentése és a jövedéki adó emelése, ezek markoszinten lényegében kiegyenlítik egymást – közölte az ügyvezető.
Hozzáfűzte, hogy érdemi adócsökkentésre akkor kerülhetne sor, ha a kormány képes lenne a kiadásai reálértékét csökkenteni. Az ország gazdasági fejlődését 2020-ig az határozza majd meg, hogy 2017 után várhatóan 2 százalék alatti lesz a GDP-növekedés, a GDP arányában 3 százalék körül alakul az éves költségvetési hiány, az adósságráta pedig a jelenlegi 73-74 százalékos szinten beragad – válaszolta kérdésre az ügyvezető. .
