2024 április 18

Már bíznak az euróövezet jövőjében a befektetők

A valutaunió adósságválsága azonban korántsem tekinthető megoldottnak, és a felzárkózó európai térség pénzügyi szektorait fenyegető kockázatok sem múltak el. Erre a következtetésekre jutottak nagy londoni befektetési és elemzőházak legújabb felméréseik alapján.

 

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays az intézményi ügyfelei körében elvégzett idei harmadik negyedéves felmérésének eredményeit ismertetve szerdán közölte, hogy a vizsgálatába bevont 425 globális befektetési társaság vezetőinek 57 százaléka már nem számít egyetlen euróövezeti tagállam eurótagságának megszűnésére sem a következő tizenkét hónapban.

A cég második negyedéves felmérésében még a globális intézményi befektetői körnek csak 42 százaléka valószínűsítette az euróövezet egyben maradását egyévi távlatban.

A Barclays új vizsgálata szerint a cég intézményi befektetési klienseinek 43 százaléka továbbra is tart attól, hogy az euróövezet nem marad fenn jelenlegi formájában, ám az így vélekedők nagy többsége szerint csak Görögország távozik a valutaunióból a következő egy évben, és a válaszadók mindössze 5 százaléka számol több ország – Görögországon kívül főleg Portugália – kilépésével.

Az 5 százalékon belül ugyanakkor van néhány olyan befektetési társaság, amely az északi központi eurótagállamok némelyikének távozását várja.

A válaszadók 78 százaléka szerint Spanyolországnak még az idén teljes körű külső pénzügyi segélyprogramra lesz szüksége az EU, az eurójegybank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részéről. A felmérésbe bevont befektetési cégek 44 százaléka szerint 2013 végéig Olaszország is hasonló külső segítségre szorul.

Egy másik nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics a közép- és kelet-európai gazdaságokról összeállított, szerdán Londonban ismertetett új helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy csökkent a felzárkózó európai térség bankszektorait fenyegető euróövezeti járványveszély, miután az EKB jelezte, hogy kész „korlátlan” mennyiségben felvásárolni az európeriféria szuverén kötvényeit a másodlagos piacokon.

A cég felzárkózó piaci elemzői szerint ugyanakkor a térség bankszektorainak eddig is ismert sebezhetőségei változatlanul megvannak – különösen függőségük a külső hitelforrásoktól -, és ezek kiteszik e gazdasági pénzügyi szektorait az esetleg újból fellángoló euróválság hatásainak.

A Capital Economics közgazdászai szerint a közép- és kelet-európai bankrendszerekben az utóbbi néhány hónapban még erősödött is a nyugat-európai anyabankok által kezdett mérlegalkalmazkodási – vagyis hitelforrás-csökkentő tőkeleépítési (deleveraging) – folyamat. A ház elemzőinek saját becslése az, hogy a térség – főleg Közép-Európa és Oroszország – bankrendszereiből az elmúlt egy évben hozzávetőleg 15 milliárd euró áramolhatott ki.

A londoni szakértők szerint ráadásul e folyamat még annak hatására sem fordult meg, hogy az EKB hosszú távú refinanszírozási műveletei (LTRO) nyomán az idei év korábbi szakaszában enyhült a nyugat-európai bankrendszerekre nehezedő piaci nyomás.

Mindezek alapján a cég elemzői közölték, hogy bár az EKB és az amerikai Federal Reserve legutóbbi feszültségenyhítő lépései csökkentették a felzárkózó európai térség bankrendszereit veszélyeztető rövid távú kockázatokat, az óvatosság továbbra is indokolt, mivel a nyugat-európai anyabankok fokozatos mérlegalkalmazkodási folyamata változatlanul „hosszú árnyékot vet” a közép- és kelet-európai bankok kilátásaira.

A hitelpiaci kondíciók a térségben rendkívül feszesek – a hitelkiáramlás Magyarországon és a balti térségben még mindig csökken, és lassulás jelei mutatkoznak még az olyan erősebb gazdaságokban is, mint Lengyelország -, és a helyzet még rosszabbá válhat, mivel a térség bankjai változatlanul sebezhetők a külső kondíciók esetleges romlásától – áll a Capital Economics szerdai londoni elemzésében.

Más szakértők ugyanakkor derűlátóbban ítélik meg az európai felzárkózó térség bankrendszereinek kilátásait.

Bas B. Bakker, az IMF európai ügyosztálya felzárkózó európai piacokért felelős részlegének igazgatója – aki a minap Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) székhelyén ismertette a 2008-2009-es pénzügyi válság térségi kezeléséről összeállított IMF-tanulmányt – az MTI kérdésére, hogy a Második Bécsi Kezdeményezés mennyire tekinthető sikeresnek a térségi bankrendszerekben zajló mérlegalkalmazkodási folyamat visszaszorításában, azt mondta: bár a jelenleg érvényben lévő Bécsi Kezdeményezés inkább elővigyázatossági jellegű, kezdete óta azonban a térségi mérlegalkalmazkodási folyamat jelentősen lassult.

Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján – amelynek kidolgozásában az EBRD és az IMF kulcsszerepet játszott – a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.

Az EBRD ez év elején Londonban bejelentette, hogy elindult a Bécs 2.0 Kezdeményezés, vagyis egy új koordinációs folyamat, amely ezúttal az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól hivatott megvédeni a felzárkózó Európa bankrendszereit.