A kialakítás és a végrehajtás során a Digitális Jólét Program sikeréhez széleskörű párbeszédre, a kormányzat, a piaci szereplők, a szellemi, társadalmi és tudományos műhelyek, valamint a nyilvánosság együttműködésére és a kormányzat aktív szerepvállalására van szükség – hangsúlyozta Deutsch Tamás
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Csak ott volt sikeres a digitális átállás, fejlesztés, ahol a kormányzat is elvégezte a rá váró feladatokat – jelentette ki az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson a politikus, hozzátéve, mára e területen „a kormányzat felzárkózott másokhoz”.
„Alapvető célkitűzés, hogy a digitalizációnak mindenki a nyertese legyen” – fogalmazott, jelezve, ez megvalósulhat úgy, hogy valaki „nagyon komolyan tud előrelépni az életében”, de úgy is, hogy valakit sikerül megóvni a folyamat természetes negatív következményeitől.
Hozzátette, hogy a jövő januári áfacsökkentés az egyik eszköze annak, hogy a korábbinál is többen élhessenek az internet előnyeivel.
Cél: meghaladni az uniós átlagot
A miniszterelnöki biztos célként említette, hogy két éven belül érdemi eredményei legyenek a magyar oktatási rendszer digitális átalakításának, továbbá a tanárok, oktatók lehetőséget kapjanak saját digitális kompetenciák fejlesztésére, minden polgár a lakóhelyétől tíz kilométeren belül elérhessen olyan intézményt, amelyben ingyenesen fejlesztheti digitális alapképességeit, és hasonló képzésen vehessenek részt – már meglévő programok erősítésével is – a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői.
Deutsch Tamás célnak nevezte azt is, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az uniós átlagot a digitális írástudás, az internethasználat és -elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén.
Napjainkra a digitális gazdaság részaránya Magyarország termelésében elérte a 20 százalékot, ezek a területek alkalmazzák a dolgozók 15 százalékát, és az ágazatnak fontos szerepe lesz a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővülésében – mondta.
Megdobhatja a GDP-t a digitális gazdaság
A miniszterelnöki biztos az esemény előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: noha az elmúlt években az uniós átlag többszörösével bővült a hazai GDP, „vannak nagyon komoly tartalékai még a magyar gazdaság növekedésének”, és ezek egyike a digitális gazdaság; ez lehet az a „lendítőerő”, amely a következő években egy-két százalékos további növekedést eredményezhet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem problémaként, hanem lehetőségként tekintünk arra, hogy Magyarországon több mint húszezer betöltetlen informatikus álláshely van – jelentette ki Deutsch Tamás. Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a köznevelési rendszer feladata lesz felkészíteni a diákokat arra, hogy Magyarországon ma lényegében nincs olyan állás, amelynek a betöltéséhez „jelentős mértékű digitális ismeret, készség, tudás ne kellene”.
A digitalizáció nem csodaszer, de nagyon sok jelentős probléma megoldásának már a világban bevált módszere; ezt az utat akarjuk járni – fogalmazott, hozzátéve, az állam működését olcsóbbá tevő átalakuláshoz szükséges hazai és uniós források rendelkezésre állnak. A közszféra működésének átalakítására 1,1-1,2 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre, és a gazdaságfejlesztési források jelentős hányada is igénybe vehető ilyen programokra – mondta.
Teljesítjük a tervet
Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke az esemény megnyitóján arról beszélt, hogy az információs társadalomért dolgozók „a jövőt formáló emberek”, akik azért tevékenykednek, hogy Magyarország sikeresen őrizze meg és növelje versenyképességét. Hozzátette, a cél az, hogy „a világháló a közjót szolgáló térré váljon”.
Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója felszólalásában megemlítette, hogy kontinensünkön az informatikai esélyegyenlőségnek ma az a feltétele, hogy minden európai polgárhoz eljusson az internet.
Kiemelte, hogy Magyarország két évvel korábban, már 2018-ban eleget tesz annak az uniós célnak, hogy minden polgár számára hozzáférhető legyen a szupergyors szélessávú internetes hálózat.
Európa nagyot léphet előre, ha egységes programot dolgoz ki az esélyteremtésre – közölte.
