Az új citybeli értékelések szerint a magyar gazdasággal kapcsolatban az amerikai befektetők hozzáállása „konstruktív”.
Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke a múlt héten egyenes utalást tett arra, hogy a Fed még az idén hozzákezdhet a gazdaságélénkítő likviditáspótlásra fordított összeg csökkentéséhez, 2014 közepére pedig le is állíthatja a mennyiségi enyhítési ciklust.
Bernanke szavait jelentős eladási hullám követte a felzárkózó térség piacain, ezek a gazdaságok ugyanis a Federal Reserve és a világ többi vezető jegybankja által alkalmazott rendkívüli mértékű mennyiségi enyhítés legfőbb haszonélvezői között voltak. A pénzügyi válság óta a piacra zúdított – elemzői kimutatások szerint globálisan eddig mintegy 12 ezer milliárd dollárnyi – pótlólagos jegybanki likviditásból a hozamelőnyt kereső intézményi befektetők nem keveset juttattak felzárkózó térségi eszközökbe.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza, aki amerikai befektetési alapok vezetőinek véleményét kérdezte, pénteken összeállított ismertetésében közölte: a felmérésbe bevont alapkezelők fele úgy gondolja, hogy a piac félreértette és a felzárkózó piaci eladásokkal túlreagálta Bernanke szavait.
E befektetői kör szerint a Federal Reserve jelenlegi havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjának kifuttatása inkább csak 2014 végén, 2015-ben lesz „piaci sztori”, addig a felzárkózó gazdaságok számára továbbra is bőséges likviditás áll rendelkezésre ebből a forrásból.
Az amerikai intézményi befektetők másik fele szerint azonban az amerikai gazdaság most már robusztus ütemben növekszik, és az amerikai kincstárjegyhozamok tartós emelkedése várható, ami további nyomást gyakorol a felzárkózó piacokra – áll Timothy Ash pénteki ismertetésében.
A Standard Bank vezető londoni elemzőjének saját véleménye szerint a felzárkózó piacokon zajló eladási hullám végső soron jól is jöhet, mivel a gazdaságpolitikai döntéshozók figyelmét ismét a tényleges és tartós hatású reformokra irányítja, emellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újból valamelyes befolyásra tehet szert a térségben. Ash szerint a kialakult piaci környezetben új IMF-programokra lehet szükség a reformok terén lemaradásában lévő gazdaságokban, köztük például Szerbiában és Ukrajnában.
A Standard Bank elemzője az amerikai befektetési alapkezelők országspecifikus véleményeit összesítve közölte: Magyarországgal kapcsolatban „általánosságban konstruktív” a hozzállás, különös tekintettel arra, hogy a főleg Törökországra, Brazíliára és Dél-Afrikára nehezedő nyomás közepette Magyarország és a magyar kormány „kikerült a reflektorfényből”.
A kormány „kijátszotta” az IMF-et, a folyómérleg többletben van, az év elején végrehajtott sikeres devizakötvény-kibocsátás pedig feltöltötte a készpénztartalékot. Matolcsy György MNB-elnök „mérsékelt” pénzügypolitikát visz hivatalba lépése óta, és a kormány „túlórában” dolgozik a befektetőkkel fenntartott kapcsolatok javításán, éles ellentétben például azzal, amit jelenleg Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök tesz.
A magyar államháztartási hiány ellenőrzés alatt van, a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta az EU-átlag alatti szinten stabilizálódott, a Fidesz támogatottságának mostanában kimutatott emelkedése pedig arra vall, hogy csökkent a kormányzati gazdaságpolitika „elkalandozásának” kockázata a választások közeledtével – sorolta az amerikai befektetői véleményeket pénteki ismertetésében a Standard Bank londoni elemzője.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics pénteki helyzetértékelésében arra a következtetésre jutott, hogy a felzárkózó gazdaságok növekedési kilátásait nem feltétlenül rontja a piacokon lezajlott eladási hullám.
A ház vezető elemzője, William Jackson kifejtette, hogy általánosságban összefüggést szokás feltételezni a részvénypiaci árfolyammozgások és a reálgazdaság teljesítménye között, mivel a részvényárfolyamok emelkedése növeli a háztartások befektetési vagyonát, ami a fogyasztási kiadások növekedését eredményezheti, és fordítva. Ez arra vall, hogy a Fed mennyiségi enyhítési ciklusának leépítésével kapcsolatos piaci félelmeket kísérő mostani eladási hullám a felzárkózó gazdaságokban a fogyasztási kiadások csökkenését okozhatja.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint azonban több ok is van annak feltételezésére, hogy a felzárkózó gazdaságok növekedésére e transzmissziós csatornán keresztül mutatkozó kockázat mérsékelt. A fő ok az, hogy ebben az országcsoportban a kiskereskedelmi értékesítés változása a részvényárfolyamok éves összevetésű változásával mutat korrelációt. A Morgan Stanley Capital International (MSCI) globális indexszolgáltató feltörekvő piaci részvényeket követő súlyozott árfolyammutatója – MSCI Emerging Markets – legutóbbi, májusi csúcsértékéhez képest több mint 10 százalékot esett ugyan helyi valutákban számolva, ám éves összevetésben még mindig 1-2 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt – fejtegeti pénteki elemzésében a Capital Economics londoni szakelemzője. Jackson hozzáteszi: a felzárkózó piacok tőzsdéin magas a külföldi befektetők aránya – Kelet-Európában az elkölthető jövedelmek alig 1-5 százaléka fekszik részvényekben -, így az árfolyamcsökkenésből eredő vagyonvesztés zöme is külföldön jelentkezik.
