A kínai központi bank (PBOC) közölte, hogy egy éves futamidejű, középtávú likviditási hitelek (MLF) révén 300 milliárd jüant (43,5 milliárd dollár) pumpált a pénzpiacokra, emellett pedig további 100 milliárd jüant helyezett ki rövid távú hiteleken keresztül, mindkét esetben változatlan – 3,25 százalékos, illetve 2,65 százalékos – kamatokkal. A cél annak biztosítása, hogy bőségesen rendelkezzen pénzeszközökkel a bankrendszer, amelyet egyfelől az adófizetési kötelezettségek terhelnek meg január közepén, másfelől pedig hagyományosan növekszik a készpénz iránti igény az év legnagyobb ünnepe, a kínai holdújév közeledtével. Idén január 25-én kezdődik a mozgó dátumú ünnep, így a hónap végén megáll az élet Kínában, munkaszünetet tartanak.

Az MLF kamata irányadónak számít a jegybank által minden hónap 20-án meghirdetett referenciakamat megállapításakor, melynek másik kulcstényezőjeként 18 kereskedelmi bank legjobb ügyfeleinek nyújtott hitelek kamatainak átlagát veszik még figyelembe. Az egy éves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate, LPR), amely iránymutatásként szolgál a többi bank számára a hitelkamatok meghatározásában, tavaly augusztusban jelölte ki a jegybank az újonnan folyósítandó hitelek referenciakamatának, hogy így próbálja visszaszorítani a hitelezési költségeket. Az egy éves LPR-t azóta összesen 10 bázisponttal csökkentették. A kínai kommunista párt hosszú távú célkitűzése az volt, hogy az ország egy évtized alatt, vagyis 2020-ra megduplázza a bruttó hazai terméket és a jövedelmeket, ezáltal a „mérsékelten gazdag” nemzetek közé emelkedjen. A világ második legnagyobb gazdasága azonban a múlt évben a növekedés lassulására utaló gazdasági adatokról számolt be, így egyes várakozások szerint 2020-ban a kínai gazdasági fejlődés 30 éves mélypontra süllyedhet. Peking az idei növekedési célját a parlament márciusban esedékes, szokásos évenkénti plenáris ülésén határozza majd meg.