Válsághelyzet van
A miniszter elmondta, hogy a válsághelyzet szeptember 7-ig tartó fenntartásáról döntöttek, amire azért van szükség, mert mintegy 800 ezer ember szorult be a balkáni térségbe, akik nem tudnak visszatérni Törökországba.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Hangsúlyozta, hogy ehhez kapcsolódik az idegenrendészeti őrizet visszaállítása, valamint a határ megerősítése. Emlékeztetett: múlt héten 38 milliárd forintot biztosított erre a kabinet, ebből a május 1-jére elkészülő második kerítés megépítése 28,4 milliárd forintba kerül. 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából – részletezte.
Lázár János azt mondta, a magyar-szerb határszakaszon – mintegy 150 kilométer hosszan – a második kerítését úgy építik, hogy azt kamerával, hőkamerával, egyéb technikai eszközökkel is lehessen őrizni. Közölte, a kerítés építésében hétszáz fogvatartott vesz részt és a mostani beruházás 38 milliárd forintos költségével 284 milliárd forintra nő a déli határszakaszon a kerítés költsége.
Elmondta, az Országos Bírósági Hivatal a többletfeladatok ellátására 295 millió forintot kap, az Emberi Erőforrások Minisztériumának is biztosítanak 76 millió forintot. Hozzátette, a Honvédelmi Minisztériumnak a határvédelmi bázisok kialakítására, az őrzés-védelmi feladatokra, informatikai eszközökre, illetve személyi juttatásokra kell még forrás, ez akár a 10 milliárd forintot is elérheti.
Megint lehet sorban állni a határnál
Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság által február 16-án elfogadott jogszabály szerint az EU külső határain mindenkit, így az uniós állampolgárokat is ellenőrizni kell. Az uniós külső határán a személyi ellenőrzését visszaállítják – értékelte az intézkedést, jelezve, hogy annak bevezetésére 20 nap van.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ismertette: az uniós állampolgárokat ugyanúgy igazoltatni kell, mint azokat, akik nem állampolgárai az EU-nak, a személyes okmányokat ellenőrizni kell a nemzetközi informatikai rendszerben, ki kell szűrni azokat, akik potenciális kockázatot jelentenek.
Lázár János jelezte, várakozás – akár 8-10 órás torlódás – is előfordulhat emiatt a határon és a kormány csak addig tudja ezt az intézkedést betartatni, amíg az nem okoz aránytalan társadalmi kárt.
Kitért arra is, hogy február 22-én állapodott meg az Európai Tanács és az Európai Parlament új jogszabályok elfogadásáról, hogy az ukrajnai állampolgárok vízum nélkül léphessenek be az EU-ba. A tervek szerint akinek biometrikus útlevele van és ukrán állampolgár, vízummentesen léphetnek be – ismertette.
Lázár a V4-ekről
A miniszter tájékoztatott a visegrádi országok csütörtöki varsói csúcstalálkozójáról, ahol két dokumentumot fogadtak el, az egyik Európa jövőjével, a másik az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatos.
Elmondta, március 25-én az Európai Uniót alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából Rómában lesz uniós csúcs, ahol nyilvánvalóan előkerül Európa jövője. A visegrádi országok szerint erős nemzetállamok, erős országok kellenek az unióban – hangoztatta.
A V4-ek egyeztettek a 2020-as költségvetési ügyekről is; a kormány kiemelten készül a költségvetés megtárgyalására, ebben szövetségese lesz Lengyelországnak, Szlovákiának és Csehországnak – közölte.
Együtt a kettős mérce ellen
Lázár János elmondta, a V4-ek közösen fordulnak az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit jogszabály védje. Arra akarják kötelezni a kereskedőket, hogy folyamatosan adjanak információt a fogyasztóknak arról, amit vásárolnak milyen minőségű, illetve hogy más minőségű Magyarországon, mint Európa nyugati részén – mondta.
Magyarország tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció ellen – hangsúlyozva, hozzátéve, a nagy multinacionális vállalatok „élelmiszeripari szeméttel” árasztják el Közép-Kelet-Európát, kettős minőségben állítják elő termékeiket.
Lázár János beszámolt arról, Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel találkozik a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, hogy a magyar álláspontról tájékoztassa őket az uniós csúcs előtt.
Lázár szerint már szavaztunk is Paksról
Kérdezték az LMP által a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban benyújtott országos népszavazási kérdésekről. Lázár János úgy értékelte, ma Magyarországon a kispártoknak van „egy láthatósági problémájuk”. Ha ma lennének a választások az LMP nem jutna be a parlamentbe, és nyilvánvalóan valami nagy dolgot kellene csinálniuk, hogy láthatóvá váljanak – mondta.
A miniszter szerint olyan ügyről van szó, amiről a nép már szavazott a 2014-es választáson. Az LMP mindent megtett annak érdekében, hogy akkor ez a beruházás legyen a legfontosabb döntési szempont – közölte. Hozzátette, hogy a kormány tiszta lapokkal játszott, törvényhozásban pedig az LMP is elmondhatta álláspontját. Ez nem vonja el az LMP jogát attól, hogy népszavazást kezdeményezzen – jegyezte meg.
Rögzítette: az atomerőmű beruházásnál kevés átláthatóbb beruházása volt a magyar államnak. Szerinte a népszavazási kezdeményezés politikai akció, az nem az atomerőműről szól, mint ahogy a Momentum Mozgalom kezdeményezése sem az olimpiáról szólt.
Kérdésre beszélt arról, hogy a miskolci városi és megyei kórház összevonásával létrejövő úgynevezett szuperkórház az összevonás után kiemelt támogatásra számíthat. Kitért arra is, hogy még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének hozzákezdeni a budapesti szuperkórház-beruházáshoz.
