Az elmúlt években Budapest ingatlanpiaca jelentős áremelkedést tapasztalt, amely sokakat kiszorított a városközpontból. 2024-ben a lakásárak több mint 50%-kal emelkedtek a 2015-ös szinthez képest, ami egyértelmű jele annak, hogy a főváros ingatlanpiaca túlfűtötté vált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az átlagos lakásár 2024-ben Budapesten meghaladta a 800 ezer forintot négyzetméterenként, ami az országos átlagot messze felülmúlja. Az albérletpiac sem maradt érintetlen: az átlagos havi bérleti díj Budapesten 250 ezer forint körül mozog, ami 10%-os növekedést jelent egy év alatt.

Mi okozza az áremelkedést?

A fő tényezők között találjuk a megnövekedett keresletet és a kínálati hiányt. A külföldi befektetők által vásárolt ingatlanok aránya tovább növelte az árakat, különösen a belvárosban és a turisztikailag frekventált területeken. Az Airbnb és más rövid távú lakáskiadási platformok térnyerése szintén felfelé hajtja az árakat. Bár a kormány próbálta szabályozni ezt a piacot, a hatás csekély volt, és sok lakás továbbra is turisták számára érhető el, nem pedig hosszú távú bérlők számára​.

A bérleti piac helyzete

A bérleti díjak folyamatos növekedése különösen a fiatalokat és a családokat érinti hátrányosan. Az Európai Unió jelentése szerint Magyarországon a háztartások több mint 40%-a többet költ lakhatásra, mint amennyit a jövedelmének 30%-a lehetővé tenne, ami komoly pénzügyi terheket ró a bérlőkre. A fiatalok körében a lakástulajdonlás elérhetetlenné válik, és sokan kénytelenek albérletben maradni, gyakran rossz minőségű lakásokban​.

Az ingázók növekvő száma

A lakásárak növekedése miatt sokan kénytelenek Budapest környéki kisebb városokba és falvakba költözni, hogy megfizethető otthont találjanak. A környező településeken az ingatlanárak szintén emelkednek, de még mindig jelentősen alacsonyabbak, mint Budapesten. A napi ingázás azonban megnövekedett közlekedési költségekkel és hosszabb utazási idővel jár, ami rontja az életminőséget, különösen a családosok számára​.

Mi várható a jövőben?

A lakáspiac jövője bizonytalan, de az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem történik jelentős beavatkozás, a lakhatási válság tovább mélyülhet. A megfizethető lakások építése és a bérlakásprogramok bővítése megoldást jelenthetne, de az eddigi intézkedések hatása nem volt elegendő ahhoz, hogy érdemi változást hozzon. A rövid távú lakáskiadás szabályozása és a lakásépítési projektek felgyorsítása lenne szükséges ahhoz, hogy a budapesti lakosok számára elérhetőbbé váljon az otthonteremtés​.

Hogyan hat ez a társadalomra?

A lakhatási válság nemcsak gazdasági, hanem társadalmi problémákat is szül. Az alacsonyabb jövedelmű családok és a fiatalok egyre inkább kiszorulnak a városközpontból, ami a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet. Emellett az idősebb korosztály számára is egyre nehezebb megfelelő lakhatást találni, mivel az állandó költségek emelkednek, miközben a nyugdíjak reálértéke nem nő hasonló ütemben​.

Lehetséges megoldások

Szakértők szerint a probléma enyhítésére az államnak és az önkormányzatoknak aktívabb szerepet kell vállalniuk a lakásépítés támogatásában és a bérlakásprogramok elindításában. Ezen kívül a hosszú távú lakáskiadásra irányuló ösztönzők és az ingatlanpiaci szabályozások szigorítása is segíthetne abban, hogy a budapesti lakosok számára megfizethetőbbé váljanak az otthonok​.

Összességében a budapesti lakhatási válság egyre súlyosabb problémává válik, és ha nem történik gyors és hatékony beavatkozás, a város lakosságának jelentős része komoly nehézségekkel fog szembenézni az elkövetkező években.