A Kúria felülvizsgálati döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel szerződésnek érvénytelen az a két pontja, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik, és ahelyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkori hivatalos árfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad.

Ebben az ügyben a Kúria kizárólag a Kásler házaspár szerződéséről döntött.

Jogegységi döntés

A Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben- jelentette be Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője.

Kásler Árpád és felesége azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint tisztességtelen az a – 2008-as, 14 millió forint kölcsönre kötött – devizahitel-szerződésükben foglalt kikötés, amely szerint a kölcsönt svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét majd az esedékességkor érvényes eladási árfolyamon kell meghatározni.

Tisztességtelen a különböző árfolyamok alkalmazása

A perben támadott szerződési feltételeket – a korábban eljárt bíróságokkal egyezően – a Kúria is tisztességtelennek találta, mert álláspontja szerint a deviza alapú kölcsönszerződéseknél nincs átváltás csak átszámítás, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű, vételi és eladási árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen – mondta ki a Kúria.

A különböző árfolyamok alkalmazása a Kúria szerint azért is tisztességtelen, mert nem felel meg az Európai Unió Bíróságának (EUB) jelen ügyben a Kúria kezdeményezésére néhány hete meghozott ítélete által rögzített világos, érthető szabályozás követelményének. A szóbeli indoklás szerint a vitatott szerződés árfolyamrésre vonatkozó pontjai az átlagos fogyasztó által nem követhetők, az ügyfél csak nehezen látja át az őt terhelő kötelezettségeket.

Az MNB hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni

A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletéből következően a perben eljárt bíróságok kizárólag az érvénytelenség kiküszöbölésének módja tekintetében tévedtek, amikor is a perbeli szerződési feltételek érvénytelenségét a szerződés bírói módosításával szüntették meg.

Az EUB szerint a szerződés bírói módosítása helyett, a perbelihez hasonló tényállások esetén a tagállam jogának rendelkezése válik a szerződés részévé. Jelen üggyel összefüggésben a magyar polgári törvénykönyv (Ptk.) azt mondja ki, hogy a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési rendelkezések érvénytelensége folytán, azok helyébe a Ptk. megfelelő rendelkezése lép, mely szerint az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni – mondta ki a Kúria.

Megnyugtatóbb és kiszámíthatóbb megoldás

A Kúria határozatának kihirdetését követően tartott sajtótájékoztatón Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kérdésre válaszolva elmondta, hogy az árfolyamrés összege arányában nem jelentős része a devizahitel-szerződéseknek, többnyire mindössze másfél-két százalékra tehető.

A tisztességtelen árfolyamrés miatt érvénytelen szerződések jogkövetkezményeinek megállapítása kapcsán a kollégium-vezető kiemelte: megnyugtatóbb és kiszámíthatóbb a Ptk. MNB devizaárfolyamra vonatkozó rendelkezésnek alkalmazása, mintha minden egyes ügyben külön-külön bírói mérlegeléssel állapítanák meg az érvénytelenség következményeit.

600-700 milliárdot kell a bankoknak visszafizetni

Kásler Árpád a határozathirdetés után újságírók előtt arról beszélt, hogy „szerény becslése szerint” az árfolyamrés alapján 600-700 milliárd forintot kell a bankoknak visszafizetniük az ügyfelek részére. Azokban a családokban, ahol havi 100 ezer forintból élnek, az árfolyamrés összege, valamint hogy ezt évekig kellett fizetni, meghatározó tétel – tette hozzá. „A harc folytatódik”, ez közügy, mivel sokan öngyilkosok lettek vagy külföldre menekültek – mondta Kásler Árpád.

Egyelőre nem érdemes bírósághoz fordulni

Wellmann György kitért arra is, hogy irreális az a devizahitelesek körében felmerülő elvárás, hogy a kölcsön összegét se kelljen visszafizetni, ez még a szerződés érvénytelensége esetén sem merülhet fel.

A kollégiumvezető kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg nem tanácsolná, hogy bírósághoz forduljanak a devizahitelesek az árfolyamrés ügyében, hiszen a várhatóan június 16-án megszülető jogegységi döntést követően a bankok nyilvánvalóan újra át fogják számolni az árfolyamréssel kapcsolatos költségeket.

Wellmann György megjegyezte azt is, hogy az árfolyamrés problémája nemcsak a lakáshitelekre, hanem általában a fogyasztói hitelekre vonatkozik.

Az OTP szerint a döntésnek nincs érdemi hatása a tartozásra

Az OTP Bank elfogadja a Kúria keddi döntését a Kásler kontra OTP perben. A döntéssel az OTP szerint ugyanakkor egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza alapú hitelszerződésekre – közölte a pénzintézet.

A Kúria keddi felülvizsgálati döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerződésnek érvénytelen az a két pontja, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik; ahelyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkori hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad.

Az OTP közleményében kifejti: a Kúria döntése alapján a feleknek visszamenőlegesen el kell számolniuk, amely összegszerűségét tekintve kevesebb mint egy százaléka a teljes hitelösszegnek, amit sem az adós, sem a Kúria nem vitatott. Az OTP Bank a jogszabályoknak megfelelően már korábban, a másodfokú jogerős döntés nyomán csökkentette azt a jogszerű követelését, amelynek – a hitel visszafizetését nem teljesítő ügyfelével szemben – kénytelen végrehajtás útján érvényt szerezni.

Magyarországon nincs precedensjog, tehát a különböző perekben hozott ítéletek nem vonatkoznak minden további ítéletre, különösen nem minden szerződésre – emeli ki az OTP, hozzátéve, hogy ahogyan az Európai Unió Bírósága is kimondta, minden egyes esetben külön vizsgálni kell az egyedi szerződés megkötésének körülményeit, mint a tisztességtelenség megítélésének egyik feltételét.