A technikai elemzés nem tartozik az ősi mesterségek közé, hiszen Munehisa Homma rizskereskedő csak a XVIII. század derekán találta fel a japán gyertyás elemzést. De annak sincs még 150 éve, hogy két lelkes firkász, Charles Dow és Edward Jones egy kézzel másolt tőzsdeújságot kezdett szerkeszteni, a későbbi Wall Street Journalt. Mégis érdemes nézegetni a grafikonokat. Mostanában a Dow Jones index mutat érdekes mintázatot.
Trendelő mozgás
Olyasmit láthatunk, amire 2003 környékén volt példa. Az Erste elemezői a napokban arra hívták fel a figyelmet, hogy jobban megnézve a vezető indexek (S&P500, Dow Jones, DAX) grafikonjait, azt láthatjuk, hogy az új csúcsok után nincs behevülés, száguldás, hanem valamiféle „trendelő” mozgás van kialakulóban: a kotta szerint kis elrugaszkodás a 20 napos mozgóátlagról, majd annak visszatesztelése, utána megint rugaszkodás, vagyis szép trendet mutat a mozgás.
Nem csupán esztétikai szempontból fontos mindez. Az ilyen szituációkban, amennyiben később beigazolódik a sejtés, jó stratégiával sok pénzt lehet keresni. Különösen, ha a fundamentumok is alátámasztják a technikai elemzést.
Csak a részvény!
Nem nevezném trendszerűnek, hogy a csúcsokról kétszer-háromszor lefordul a kurzus, majd újból emelkedik, de valóban látható némi szabályosság – vélekedett Horváth Ákos, az Equilor elemzője, mondván, néha tényleg úgy tűnik, mintha kottából játszana a piac. Az ismétlődő mintázat nagyjából úgy írható le, hogy a kisebb pánikokat rendre kényszeres növekedési szakaszok követik.
Hogy mi a forrása a növekedésnek, amikor a Fed QE programja is hónapról-hónapra szűkül? Nos, észre kell venni, hogy még mindig jelentős likviditás van a piacokon, s ez a pénz a helyét keresi. Nem könnyű azonban a pénznek helyet találni, hiszen jelentősen estek a kötvényhozamok. Nem csak a fejlett piacokon, de már a periféria sem a régi. A korábban jól teljesítő nyersanyagpiacokat lényegében elfelejthetjük. Miként a bankbetétektől sem várhatunk sokat.
A devizapiac és a részvénypiac jöhet szóba, hogy felszívja a likviditást – mondta Horváth Ákos, az Equilor elemzője. Ám a devizapiacon a klasszikus carry trade ügyleteket zavarja a feltörekvő piaci nyugtalanság, ami váratlan kamatmozgásokban csapódik le. Mindezek fényében a részvénypiac jelenleg az első számú befektetési célpont.
Hol a szakadék széle?
A részvénypiac megnövekedett vonzereje ellenére sincsenek könnyű helyzetben a befektetők. A mostani csúcsszinteken ugyanis nem nyújthatnak kapaszkodót a korábbi esések technikai támaszai. Ellenállások híján a mozgóátlagokat figyeli a piac. Ám a nagy emelkedésben ezek is szükségképpen egyre feszesebbek.
Nem nehéz kitalálni, hogy mi történik majd, ha végképp kisimulnak a mozgóátlagok. Ehhez elegendő a 2003-ban indult nagy hegymenet technikai képére pillantani. Azt persze, senki sem tudhatja előre, hogy mikor érünk a szakadék szélére, csak abban lehetünk biztosak, hogy ott már a mozgó átlagokba sem kapaszkodhatunk. Azért még jó darabig lehet tere az emelkedő trendelés spekulációjának.
Sőt, az is elképzelhető, hogy ha elég vaksi lesz a piac, akkor a rajzfilmfigurákhoz hasonlóan még a szakadék fölött is kitarthat egy darabig a lendület.
