Kortárs német nyelvű krimiszerzők portréját és regényeit bemutató kiállítás nyílik Forró nyomon címmel az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Átrium termében kedden.A Goethe Intézet összeállításában tizenhat németországi és ausztriai kortárs krimiírót, a bűnügyi műfajok széles skáláját mutatják be a politikai pszichotrilleren, a társadalomkritikán át a történelmi krimiig – mondta az MTI-nek, Kanyó Ursula a Goethe Intézet könyvtárvezetője. A tárlat anyagát Tobias Gohlis német irodalomkritikus, krimiszakértő és újságíró állította össze. Azokat a szerzőket emelte ki, akiket krimi- vagy egyéb irodalmi díjjal is jutalmaztak – közölte Pancsosz Alexandra, az OIK német nyelvi referense. A szerzők közül Friedrich Ani bűnügyi regényeit leginkább az újító szerkesztési mód és az izgalmas, lebilincselő regényalakok jellemzik – hangsúlyozta a referens.
Bemutatják az osztrák Wolf Haast, akinek hat kötete magyarul is megjelent, valamint a politikai thriller műfajában alkotó Oliver Bottinit, a Gyilkosok nyara című, magyarul is olvasható regény szerzőjét. Utóbbi szerző olyan lelki és társadalmi mechanizmusokat állít regényei középpontjába, amelyek az államot és a rendőri apparátust befolyásolják. Friedrich Ani, Frank Göhre, Astrid Paprotta és Jörg Juretzka általában kisemberekről, hajléktalanokról, bűnőzökről, egyszerű családokról, kiutat kereső elkeseredett emberekről ír. Történeteikben nem az a lényeg, hogy ki volt a tettes és mi történt, hanem az, hogyan birkózik meg az élet kihívásaival a főszereplő – hangsúlyozták az MTI-nek az OIK-ban.
Történelmi, politikai vonatkozásúak Robert Brack és Robert Hültner regényei. A feltáratlan múltat kutatják, főként a nácizmus időszakát és azt, hogyan lehetett volna megakadályozni kialakulását. Doris Gercke a női regényírók közül az idősebb generációt képviseli, Christine Lehmann pedig a fiatalokat. A nyelvi játék és a nyelvi szkepszis jellemzi az osztrák Heinrich Steinfest műveit. Paulus Hochgatterer és a német Jan Costin Wagner alkotásai a krimi és a lélektani regény határán mozognak. A Finnországban élő Wagner regényei cselekményét finn vidékre, a víz és a jég világába helyezte el.
A szerzők szinte mindegyike német városokhoz vagy régiókhoz kötődik, ez alól kivétel – Wagner mellett – D. B. Blettenberg. Az író önkéntes segítőként élt Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában, és a globalizált élettel kapcsolatban a migráció ütötte sebekkel és bűncselekményekkel foglalkozik – magyarázta a referens. Kanyó Ursula könyvtárvezető arról is beszélt, hogy a bűnügyi regényeket pár éve még a ponyvairodalom közé sorolták. Német nyelvterületen azonban a műfaj napjaikban reneszánszát éli. A kiállítás két éve készült, először a Goethe Intézetben mutatták be, majd az ország partnerkönyvtáraiban, egyebek közt Pécsett, Kecskeméten, Szekszárdon és Egerben.
A tárlat az OIK-ban szeptember 21-ig tart nyitva.
