A nemzetközi hitelminősítő péntek este Londonban közölte, hogy az eddigi „CCC”-ről „RD”-re (Restricted Default) rontotta az érintett adósbesorolást. A Fitch londoni szakelemzői szerint a leminősítés tükrözi a cég azon véleményét, hogy a kötvénytranzakció értékvesztéssel végrehajtott adósságcserének – distressed debt exchange (DDE) – minősül. A ciprusi kormány a Fitch pénteki lépésének előzményeként bejelentette, hogy egymilliárd euró értékű, eredetileg 2016 első negyedévéig – az IMF/EU-segélyprogram határidejéig – lejáró államkötvényt a befektetőkkel egyeztetve 5-10 éves lejáratú állampapírra cserél ki.
A tranzakció a Fitch kritériumai szerint azért minősül értékvesztéssel végrehajtott adósságcserének, mivel a lejárat kiterjesztése a kötvény jelenlegi kuponjának megtartásával érdemben rontja a kondíciókat a kötvénybefektetők számára – áll a hitelminősítő indoklásában. A Fitch közölte: a kötvénycsere-tranzakció július 1-jei lebonyolítási határideje és az új adósságpapírok kibocsátása után nem sokkal vissza fogja emelni a ciprusi államadós-osztályzatot a most megadott részleges államcsőd-besorolásról, és olyan új osztályzatot állapít meg, amely megfelel a cég által a ciprusi adósprofilról az értékvesztéssel végrehajtott adósságcsere utáni időszakra kialakított megítélésnek.
Az új ciprusi osztályzat valószínűleg a spekulatív államadós-kategória alsó sávjában lesz – áll a Fitch pénteki londoni elemzésében. A hitelminősítő június elején is leminősítette Ciprust, azzal indokolva a lépést, hogy jelentős végrehajtási kockázatok terhelik a Ciprus számára jóváhagyott külső pénzügyi mentőprogramot és a bankszektor átalakítási terveit. A hitelminősítő akkori indoklása szerint valószínű az is, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért ciprusi államadósság-ráta az IMF/EU-programban szereplő 126 százaléknál magasabb szinten tetőzik. A Fitch ugyanis azzal számol, hogy a ciprusi recesszió mélyebb, a kilábalás üteme pedig lassabb lesz a hivatalosan vártnál.
Más nagy londoni házak mély depressziót jósolnak a következő évekre a ciprusi gazdaságban, és nem zárják ki Ciprus euróövezeti távozásának lehetőségét sem. Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a Capital Economics a ciprusi fejleményekről nemrégiben összeállított helyzetértékelésében felidézte, hogy Izland hazai összterméke hozzávetőleg 12 százalékot zuhant az izlandi bankválság kirobbanását és a tőkekorlátozások bevezetését követő két évben, annak ellenére is, hogy az izlandi jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetőeszköz 50 százalékkal gyengült. Utóbbi lehetőségek nem állnak Ciprus rendelkezésére, és a ciprusi gazdaság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után a következő két évben évente produkálhat akár 5-10 százalékos GDP-zuhanásokat – jósolták a Capital Economics londoni elemzői.
A Moody’s Investors Service – a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja – néhány hete „Caa2” szintre, mélyen a spekulatív kategóriába süllyesztette azt a legfelső adósosztályzati határt, amely ezentúl a ciprusi gazdaságban honos bármely adósságpiaci szereplő számára a cég besorolási listáján megadható. A Moody’s e lépését azzal a véleményével indokolta, hogy a két legnagyobb ciprusi bank átstrukturálása és a tőkekorlátozások bevezetése nyomán nőtt Ciprus euróövezeti távozásának kockázata.
A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének makroelemzői az euróövezeti periféria kilátásairól befektetők számára nemrég összeállított előrejelzésükben úgy fogalmaztak, hogy jóllehet Ciprus távozása a valutaunióból változatlanul a kisebb valószínűségű forgatókönyv, azonban nem is elhanyagolható ez a kockázat.
A GS londoni elemzőinek prognózisa szerint a túlméretezett ciprusi pénzügyi szektor – és ennek következtében az összes kapcsolódó jogi, tanácsadói, ingatlanfejlesztési és kiskereskedelmi ágazat – összeomlása olyan mértékű GDP-visszaesést von maga után, amelyet egyelőre megjósolni is nehéz, de ez a visszaesés messze meghaladhatja a hivatalos becsléseket. Ebben a környezetben Ciprus euróövezeti tagságának fennmaradása végső soron azon múlik, hogy a társadalom elviseli-e az ehhez szükséges fájdalmas kiigazításokat, és attól is, hogy a többi euróövezeti társállam milyen mértékben hajlandó ezt finanszírozni – vélekedtek a Goldman Sachs szakértői.
