Ha Putyin nem mozdul el háború befejezése felé, akkor azt kockáztatja, hogy kizárja soraiból a nemzetközi közösség, ahogy Alekszandr Lukasenko, fehérorosz elnökkel is történt – nyilatkozta névtelenül egy orosz milliárdos a Bloombergnek. Hozzátette, ami most folyik, az rossz az üzletnek és rossz egész Oroszországnak.

„A gazdasági elit egyszerűen retteg” – hangsúlyozta Igor Bunin, a moszkvai Politikai Technológiák Központja nevű intézmény elnöke. Elmondása szerint senki nem mer nyilvánosan kiállni a véleményével, mert félnek megtorlástól. „Ha a lázadás legapróbb jelét mutatják, azonnal térdre kényszerítik őket” – mondta.

Milliárdok úsztak el

Az Egyesült Államok már eddig is vetett ki büntetőintézkedéseket orosz állami vállalatokkal, illetve Putyin belső köreivel szemben. A legutóbbi szankciót éppen egy nappal a maláj gép lelövése előtt jelentették be. Ennek keretében a Novatek gáztermelő vállalat nem férhet hozzá 90 napnál hosszabb lejáratú finanszírozási eszközökhöz az amerikai hitelpiacon. A Novatek londoni kereskedésű részvényei a hírre két nap alatt 8 százalékot estek, 3 milliárd dollárral csökkentve a vállalat piaci értékét.

Az ukrajnai konfliktus által előidézett piaci zavarok következtében a 19 leggazdagabb orosz milliárdos 14,5 milliárd dollár értékű vagyon veszített el az év eleje óta. Ezzel szemben a leggazdagabb 64 amerikai személy 56,5 milliárd dollárt keresett – derül ki a Bloomberg Billioners Indexből.

A visszafordult idő

Az egykori milliárdos, Alekszandr Lebegyev, aki a brit Independent és az Evening Standard tulajdonosa, erősen pesszimista azzal kapcsolatban, hogy Oroszország képes lesz-e egyáltalán valamikor helyreállítani kapcsolatát az USA-val és európai szövetségeseivel.

„Visszamentünk az időben 1980-ba” – nyilatkozta telefonon a Bloombergnek Lebegyev, aki korábban a KGB-nél szolgált. „A 80-as években azonban a két szembenálló fél korlátozta egymást. Most háború van, vagyis sokkal rosszabb a helyzet.”

Oroszország visszavág

A nemzetközi szankciók hatására az orosz állam is megkezdte a gazdasági válaszlépések kidolgozását. Az orosz parlament jelenleg olyan tervezetet készít elő, amely visszafogná az állam függőségét a külföldi technológiai beszállítóktól. Ez pedig jelentős negatív hatással járna olyan vállalatokra nézve, mint a Microsoft vagy az IBM.

A törvénytervezet értelmében a kormányszerveknél és az állami vállalatoknál prioritást élveznének a hazai szoftver- és hardverbeszállítók – írja a Bloomberg egy orosz bizottsági dokumentumra hivatkozva. Az új előírás szabályozná a tendereket is, amelyeken szintén előnyt élveznének azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak importált alkotórészeket.

Milliárdok a másik oldalon

Az új orosz törvényjavaslat igen keményen érintene számos nemzetközi társaságot. A Hewlett-Packard (HP), az IBM, a Microsoft, a Cisco, az Oracle és a német SAP összesen 285 milliárd rubeles (8,1 milliárd dollár) árbevételre tettek szert Oroszországban a múlt évben. Ennek a számnak mintegy 78 százalékát csak a HP és az IBM eladásai alkották. A teljes értékesítés 77 százalékát pedig állami vagy állami vállalatok megrendelései adták. A Bloomberg információi szerint az új törvényjavaslatot szeptemberben nyújthatják be szavazásra a parlamentben.