A Mecsekben uránkutatási jogokkal rendelkező ausztrál érdekeltségű társaság kedden, az MTI-hez eljuttatott közleményében amellett érvelt, hogy a termelés újraindítása számos gazdasági és társadalmi haszonnal járhat Pécs és a környező települések számára.

A cég tíz pontban foglalta össze az uránbányászat újjáélesztésének előnyeit. Eszerint a bányában több százan, a kiegészítő, külsős szolgáltatásoknak köszönhetően ennél is többen kaphatnának állást. Mivel az alkalmazottak és családtagjaik jövedelmük nagy részét helyben költenék el, ez jelentős bevételeket hozhat a kereskedelmi és a szolgáltatószektorban is. Hozzátették, az állam és a bányászatban érintett települések komoly adóbevételhez juthatnak, utóbbiak százmilliós nagyságrendű forrással számolhatnak. Emellett jelentős lehet a hazai hozzáadott termelési érték és az exportbevétel, a Wildhorse pedig anyagilag is támogatná a települések kulturális és társadalmi életét.

A Wildhorse közlése szerint mindez úgy történne, hogy „a szocialista idők környezetszennyező technológiája már a múlté, hiszen jelenleg semmilyen hatóság nem tenne lehetővé hasonló alapokon nyugvó kitermelést”. „Ehelyett a munka a XXI. század igényeinek megfelelően, nagymértékű gépesítéssel és korszerű eljárásokkal, jelentős részben a föld alatt zajlana, amiből még a bánya fölött lakók sem érzékelnének semmit” – írták.

Kitértek arra is, hogy a mélyművelésű, „tömedékeléses” fejtési módszernek, a bányavágatok felett húzódó, több száz méter vastag homokkőrétegnek köszönhetően a bányakár veszélye gyakorlatilag fel sem merül. A felszínre a legszükségesebb dolgok kerülnének és azok is ideiglenesen. Példaként a vágatokból kitermelt, tömedékelésre váró meddőt és az ércdúsító üzemet említették. Megjegyezték, hogy a korábbinál jelentősen kevesebb meddő és feldolgozási maradékot helyeznének el a felszínen, a korszerű megoldások révén elkerülhető a talaj és ezáltal a felszín alatti vizek szennyezése.

A Mecsekben az 1950-es évek végétől 1997-ig folyt uránbányászat, a termelés gazdaságossági megfontolásokból állt le. A lelőhely készleteinek további hasznosítása az elmúlt évtized közepén vetődött fel.

A kormány az idén június végén döntött arról, hogy ez év végéig állami és piaci szereplők bevonásával, vegyesvállalati együttműködés keretében vizsgálják meg a mecseki uránércbányászat esetleges újraindításának gazdaságossági feltételeit és társadalmi lehetőségeit.

A Mecsekben és Pécs környékén a föld alatt 1000-1500 méteres mélységben 30 ezer tonnányi, kutatásokkal igazolt fémurán van, az ezt meghaladó, még nem kutatott készletet ugyanekkorára becsülik. A két évtizeden át tartó kitermelés közvetlenül félezer, közvetve pedig ennél is több embernek adhatna munkát.