
Kínára fókuszálnak a hazai befektetők?
Olcsóbb a hongkongi?
Az elmúlt egy évben a belső kínai tőzsdéken jegyzett úgynevezett „A” részvények indexe, a Shanghai Composite 130 százalékos teljesítményével lényegesen felülteljesítette a nemzetközi piacon, főként HongKongban jegyzett, jellemzően „H” részvények indexét, az MSCI China-t (+40%).
„Egy mindkét tőzsdére bevezetett papírt Sanghajhoz képest akár harmadáron is megvásárolhatunk HongKongban” – emeli ki Vécsei Péter, a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.
Márciusban változtak a szabályok
A belső kínai részvények erősödése annak köszönhető, hogy március végétől a kínai értékpapír-felügyelet lehetővé tette a kínai befektetési alapok számára a hongkongi tőzsdén való szabad befektetést, az egyre nyomottabb hozamok, az alacsony betéti környezet és a csökkenő ingatlanpiaci árak hatására pedig a nemzetközi szereplők mellett a kínai lakosság is aktív kereskedésbe kezdett. Olyannyira, hogy a hatóságok fél éven belül már kétszer léptek közbe a tőkeáttételes ügyletek szabályozása miatt, így próbálva meg hűteni a piacot és elkerülni egy részvénypiaci lufi kialakulását.
Szintén élénkítően hatott a kereskedésre, és jelentősen felverte a belső piaci árakat az az általános várakozás, hogy a kínai jegybank előbb-utóbb kénytelen lesz lazítani a monetáris kondícióin a csökkenő infláció, valamint az abszolút értékben ugyan még mindig magas, 7% fölötti, de már – köszönhetően az egyre visszafogottabb hitelezési aktivitásnak – ereszkedő pályán lévő gazdasági növekedés miatt.
Vonzó részvények
„Ugyan a vállalati profitok szintje némileg hullámzó teljesítményt mutatott az elmúlt négy negyedévben, azonban a növekvő tendencia összességében töretlennek látszik. Értékeltség tekintetében a „H” részvények meglehetősen vonzóak, főként relatív, de historikus alapon is. Míg a globális fejlett piaci index P/E mutatója 17 körüli szinten, a fejlődő piaci indexé pedig meghaladja a 13-at, addig a „H” részvények alig haladják meg 12-es szintet. Ráadásul a „H” részvények 14-15 közötti megtérülési mutatója, valamint 2,6 százalékos osztalékhozama is kimondottan jónak mondható. Ugyanez már nem igaz az „A” részvényekre, melyek átlagos P/E mutatója meghaladta a 22-őt, köszönhetően az utóbbi hónapok ralijának” – mutat rá Vécsei Péter.
Pukkanhat a buborék?
A befektetők most elsősorban a hitel- és ingatlanpiac lassulását követik nyomon, mivel tartanak attól, hogy kipukkad az ingatlanbuborék: a 70 legnagyobb kínai város ingatlanpiacának árindexe az utóbbi fél évben csökkenésnek indult. Ez ugyan okozhat problémát, azonban a külső adósság szint elhanyagolható, így a „subprime” válságéhoz hasonló forgatókönyv kialakulásának minimális az esélye, teszi hozzá a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.
Kína reformpolitikája
A kínai vezetés gazdasági reformok sorával próbálja elérni, hogy a hitelnövekedés-orientált gazdaságot fokozatosan fogyasztás és technológia/szolgáltatás alapú növekedési pályára állítsa át. Ehhez egyre több piacbarát lépést tesz, a részvénypiaci nyitás mellett, ilyen az állami vállalatok megreformálására hozott törvény, vagy a dollár-jüan kereskedési sáv kiszélesítése.
Emellett a kormány az utóbbi időben lazított a lakásvásárlási szabályzatokon, illetve megengedte a helyi önkormányzatok számára a kötvénykibocsátást, amivel – a becslések szerint – a teljes kihelyezett hitelmennyiség körülbelül 20 százalékáért felelős árnyékbankrendszer térnyerése ellen kíván fellépni.
A további reformtörekvéseket ugyanakkor nagyban befolyásolhatja az olajár-változás, a globális inflációs környezet és a FED-EKB monetáris politikája, amelyhez igazodva a kínai jegybank legutóbb május 10-én csökkentette az irányadó kamatrátáját 5.35 százalékról 5.10 százalékra – és nem kizárt, hogy további mérséklések várhatóak az év hátralévő részében.