A lakosság életkörülményeinek javítása, az életszínvonal emelése, a szociális fejlődés, a környezetvédelem és a technológiai innováció most a fő prioritások a kínai gazdaságpolitikában és nem a korábbi exportorientált, elsősorban a feldolgozóiparra építő modell.

Jelenleg 30% esélyt adnak a befektetők annak, hogy Kína növekedése 7% alá fog mérséklődni az év második felében. A kormány tavaly 7,5%-os toleranciaszintet határozott meg és az év végére ez alá bukott a gazdasági tempó, ezúttal is hasonló történhet, annyi különbséggel, hogy az alsó tűréshatár már 7%-os. A kínai bankfelügyelet (CBRC) továbbra is nyugtatja a piacot, a legutóbbi hivatalos közlemény szerint elegendő készpénztartalékkal rendelkeznek a kínai bankok, kb. 244,4 milliárd dollárral (1500 milliárd jüannal), amely kétszerese az átlagos tartalékolási igénynek. A kínai jegybank elnöke, Zhou Xiaochuan kijelentette, hogy bízik a bankrendszer stabilitásában és a gazdasági kilátásokba szerinte belefér az, ha alacsonyabb lesz a növekedés üteme, jóllehet szükség van a bankszektorban szigorúbb szabályozásokra annak érdekében, hogy a strukturális különbségeket csökkentsék.

Kínában az állami adatközlés szerint 50,8 pontról 50,1 pontra, várt szerint mérséklődött a feldolgozóipar teljesítményét jelző mutató júniusban, 4 hónapja nem látott alacsony szintre, míg a HSBC által számított hasonló index a vártnál (48,3 pont) gyengébben alakult, a korábbi 49,2 pontról 48,2 pontra esett vissza. A részadatok szerint gyengébben alakultak mind a külső, mind a hazai megrendelések és a foglalkoztatási mutatók is. Az 50 pont alatti értékek a szektor zsugorodására utalnak, így a mai vegyes adatközlés ismét a kínai növekedéssel kapcsolatos aggodalmakat erősíti. Mindez tetőzve a bankközi piacon kialakult helyzettel oda vezethet, hogy 1998 után először vétheti el növekedési célját a kínai vezetés.