Olaszországot ma valóban két dolog foglalkozatja. Az egyik, hogy a Lovag, Silvio Berlusconi vezeti-e a kampányt, pártja a Forza Italia legtekintélyesebb személyiségeként az Európa Parlament képviselőinek választási küzdelme során. A másik ennél sokkal nagyobb horderejű kérdés, sikerül-e stabilizálnia és növekedési pályára állítania az olasz gazdaságot Olaszország új kormányának és fiatal miniszterelnökének, Matteo Renzinek.

Berlusconit nem szabad leírni

Jóllehet Berlusconi mostanában ritkán szólal meg, az olaszok mégis úgy gondolkoznak róla, hogy a hetvenhét éves politikust bizonyosan nem kell még leírni, s a hallgatásának esetleg valamiféle nyomosabb oka lehet. Mindazonáltal Berlusconi nincsen igazán jó passzban. Az olasz semmitőszék megerősítette a politikus bűnösségét az úgynevezett Mediaset perben, amelyben Berlusconit négy év börtönbüntetésre ítélték. Rácsok mögé bizonyosan nem kell majd mennie, de ami kellemetlen az ominózus perben két évre eltiltották a közügyektől, s a semmítőszék ezt is megerősítette.

Április elején az is kiderül egyéves háziőrizetre, vagy közmunkára változik-e Berlusconi négyéves ítélete. A jog furcsasága persze, hogy a pártelnöki tisztség és a vállalatok vezetői posztjai nem számítanak közhivatalnak, azokat a politikus megtarthatja.

Matteo Renzi Olaszország fiatal kormánya élén

Itália lakóinak figyelmét mostanában egy másik karizmatikus politikus, Matteo Renzi ennél is jobban foglalkoztatja. Nem csupán azért, mivel Olaszország újdonsült ifjú miniszterelnöke a mediterrán állam eleddig legfiatalabb kormányát vezeti. Sokkal inkább azért, mivel az ország évek óta bajban van, immár több kormánya sem talált kiutat a recesszióból és egyéb társadalmi bajokból.

Az olaszok fejében most az a fő kérdés, sikerül-e a fiatalos lendületnek és határozottságnak növekedési pályára állítania az olasz gazdaságot, és legyűrni olyan gondokat, mint a csaknem tizenhárom százalékos munkanélküliség, vagy az eladósodottság. A feladat nem egyszerű. Olaszország GDP-je 2012-ben 2,4 százalékkal, 2013-ban 1,9 százalékkal fogyatkozott. Bár a két miniszterelnök Mario Monti és Enrico Letta kormánya több államháztartási reformot megvalósított, s ezért az államháztartási hiány három százalék alatt van, a GDP-arányos államadósság az egekben, százharminc százalék fölött állomásozik. Tetézi ezt a lakosság számához képest alacsony foglalkoztatottság, amely uniós összevetésben éppen csak meghaladja az ötvenöt százalékot.

Száznapos programot jelentettek be

A februárban hivatalába lépett Matteo Renzi-kormány nem késlekedett sokat, száznapos programot jelentett be. ,,Kemény száznapos küzdelem előtt állunk, de fordulatot akarunk elérni a közigazgatásban, az adózásban és az igazságszolgáltatásban”, nyilatkozta a miniszterelnök.

Májustól tízmillió olasz munkavállaló adóterheit akarják csökkenteni összesen tízmilliárd eurós nagyságrendben. Elsősorban azok a munkavállalók kapnak kedvezményeket, akik ezerötszáz eurót, vagy annál kevesebbet keresnek. Nekik az intézkedések után nagyjából évi nettó ezer euróval több maradhat a zsebükben. Az új kabinet abban bízik, hogy ezzel a fogyasztás élénkülését érik el.

A vidéki iskolák gondjainak megoldására 3,5 milliárd eurót helyezett kilátásba a kabinet. Ezzel folytatni kívánják, a korábbi, Enrico Letta vezette kormány reformjait. Ígéretet tett a miniszterelnök a többi között arra is, hogy kifizetik júliusig az államnak a vállalatok felé meglévő 68 milliárd euró tartozását. A miniszterelnök sietett eloszlatni az uniós félelmeket, s hangsúlyozta: tartani kívánják az olasz államháztartás három százalék alatti hiányát, leépítik a bürokráciát és megreformálják a választásokat.

Hadikiadások visszafogása és takarékoskodás

A politikai megfigyelők szerint Renzi bejelentéseinek egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja. Vannak, akik úgy vélekednek, a felvázolt reformok az amúgy is tetemes államadósság további növekedéséhez vezetnek Európa harmadik legnagyobb gazdaságában.

A szkeptikusokat azonban alighanem megnyugtatja, hogy a Renzi-kabinet máris bejelentette első takarékossági intézkedéseit. Az olasz védelmi miniszter közölte, hogy alaposan visszafogják a kiadásaikat. Kevesebbet fordítanak harcászati eszközök vásárlására, bezárnak 385 laktanyát.

A takarékoskodás részként elküldenek 2017-ig negyvenezer tűzoltót, s felszámolnak háromszáz rendőrőrsöt. A nagyjából hárommillió közalkalmazott közül kilencvenezernek felmondanak, mérséklik az állami vállalatok vezetőinek a fizetését. Ők nem kereshetnek többet a köztársasági elnök éves 250 ezer eurós járandóságánál.