A Krím és 2 millió lakója Ukrajnából kapja az általa felhasznált víz 85 százalékát és az áram 82 százalékát – mondta Mihajlo Goncsar, a Nomosz kijevi elemzőközpont energiaügyi szakértője. Ami a gázellátást illeti, a félsziget lényegében önellátó, a helyi állami vállalat, a Csernomornaftogaz évente 1,6 milliárd köbméter földgázt termel ki a Fekete-tengeren, és ez a mennyiség fedezi a Krím szükségleteit. Ami a víz- és áramellátást illeti, Oroszország rövid távon nem tudja pótolni a Kijev döntésétől függően esetleg kieső mennyiséget, mert nincs meg a szállításhoz szükséges infrastruktúra.

A turizmus és a mezőgazdaság a legfőbb bevételi forrás

A Krím legnagyobb bevétele a turizmusból származik, a szovjet idők óta sok üdülni vágyót vonz a tengerparti Jalta és Jevpatorija. 2013-ban több mint kétmillió turista érkezett a félszigetre. Idén várhatóan elmarad a roham, a vendégek inkább Törökországba vagy az oroszországi Szocsiba mennek, mondván, a Krím túl veszélyes – mondta Szevgil Muszajeva ukrán gazdasági újságíró.

A félsziget gazdaságának másik pillére a mezőgazdaság, amelynek nagyon fontos az Ukrajnából érkező víz.

Csekély gazdasági súly

A Krím eddig átszámítva évi 205 millió eurót (64 milliárd forint) kapott az ukrán központi költségvetésből. Oroszországnak valószínűleg nem okozna gondot ennek az összegnek a folyósítása, de a fizetések, nyugdíjak és a szociális segélyek összességében ennél lényegesen nagyobb tételt jelentenek – mondta Valerij Csáli, a kijevi Razumkov intézet elemzője.

Ukrajnának nem okozna súlyos megrázkódtatást a Krím elszakadása: a félsziget a teljes ukrán hazai összterméknek (GDP) mindössze a 3 százalékát adja.