Az első körben kísérleti jelleggel működő kereskedés elindítását a sanghaji fejlesztési és reformbizottság jelentette be szerdán. A szervezet tájékoztatása szerint a rendszerben elsőként mintegy kétszáz helyi vállalat, köztük acélgyártó és vegyipari cégek vesznek részt, a kezdeti kereskedelmi kvótákat pedig az elmúlt évek statisztikáira alapozva határozzák meg. A rendszer az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez, az ETS-hez hasonlóan fog működni: a vállalatok számára károsanyag-kibocsátási kvótákat határoznak meg, amelyekkel szabadon kereskedhetnek. A tranzakciókat Sanghajban a környezeti és energiatőzsdén keresztül bonyolítják majd.
A kelet-kínai metropoliszon kívül országszerte hat másik régió, így Peking, Tiencsin és Csungking önálló közigazgatási egység, Sencsen városa, valamint Hopej és Kuangtung tartomány is kísérletezik a kibocsátás-kereskedelemmel. A 2011-ben bejelentett központi terv szerint ezt később, a tapasztalatokat felhasználva terjesztenék ki országos szintre. Erre vonatkozóan pontos céldátumot nem hoztak nyilvánosságra, korábbi sajtóértesülések szerint az országos kibocsátás-kereskedelem az évtized közepére valósulhat meg. Csiang Vang, a Kínai Tudományos Akadémai egyik kutatója korábban a Nature magazinnak úgy nyilatkozott: a kelet-ázsiai ország akár világszínvonalú kereskedelmi rendszert is kiépíthet, ehhez megfelelő kapacitások és a motiváció is adott. Problémát a jogi rendszer hiányosságai és a szabályok betartatása okozhatnak, és szükség van egy, a kibocsátás mérését és jelentését segítő keretrendszer kiépítésére is – fogalmazott Csiang.
Kína célja, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest a bruttó hazai termék egy egységére jutó szén-dioxid-kibocsátást 40-45 százalékkal csökkentse.
