Érdemes összevetni a ciprusi válságot az izlandi válsággal – mondta Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője, rámutatva: mindkét esetben egy kis országot látunk, hatalmas bankrendszerrel, amit jórészt a külföldi betétek duzzasztottak olyan méretűre, hogy a relatíve kicsiny állam ne tudjon megbirkózni a bankmentéssel.
Emlékezhetünk – folytatta -, hogy Izland annak idején úgy döntött: kiszáll a külföldi betétekért folytatott versenyből, s a bankmentés költségeit a betétesekre hárítja. Ezzel szemben a ciprusi vezetés most úgy döntött: nem hárítja a válságkezelés költségeit a betétesekre.
Vajon ki fizeti a cechet? Az elemző szerint a jelen állás szerint államcsőd esetén a ciprusi lakosságnak kell állnia a költségeket.
Mint mondta, a mostani Ciprus-EU játszma, a játékelmélet chicken game, vagy magyarul „ki a nyuszi” példájára emlékeztet, amikor két autó száguld egymással szemben, s az a játékos veszít, aki hamarabb félrerántja a kormányt. Nos, egyelőre se Ciprus, se az Európai Unió nem mutatkozott nyuszinak.
Új szint hozhatnak a ciprusiak moszkvai tárgyalásai, tekintettel arra, hogy a szigetország külföldi bankbetéteseinek jelentékeny része orosz. Keszeg Ádám szerint azonban hiába áramlottak be az orosz pénzek, mert az orosz adófizetőknek aligha áll érdekében az orosz adóelkerülők megmentése. Elképzelhető ugyanakkor, hogy Ciprus a geopolitikai helyzetéből próbál hasznot húzni Moszkvában.
